Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


A külkereskedelem országok szerint

Örményország exportjának fő desztinációja 2002-ben Belgium volt (18,2 százalék), amely mértékében csak kevéssel maradt le a FÁK-térségbe irányuló exporttól. Második helyen Izrael (17,3 százalék), a harmadikon pedig Oroszország (12,7 százalék) állt. 2012-ben már Oroszország került az első helyre (20 százalék), míg őt Bulgária, Belgium, Irán és Németország követte (7. táblázat). Az import tekintetében fő forrásként Oroszország szolgál. 2002-höz képest 19,5 százalékról 24,8 százalékra nőtt részesedése, a FÁK-térségből érkező import harmadát birtokolta 2002-ben, míg 2012-re tulajdonképpen ő jelentette a FÁK-térségből érkező importot. Említhető ugyanakkor, hogy az EU-ból érkező import (26,3 százalék) ekkor már meghaladta az Oroszországból érkezőt, és ebben a tekintetben csak elhanyagolhatóan maradt le a FÁK-térségtől (31,3 százalék) (8. táblázat). A második helyet a második évtizedre Kína (9,3 százalék), a harmadikat pedig Németország, a negyediket Irán és az ötödiket pedig Ukrajna szerezte meg.433 Oroszország tehát megerősítette helyzetét, s közben nőtt Kína, Németország és Ukrajna részesedése, valamint ezzel párhuzamosan csökkent Belgiumé, Izraelé és az Egyesült Államoké.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave