Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Túl a Szovjetunión…

Mint a fenti alcím is sejteti, a térség egészét tekintve a szénhidrogénszektor jelentősége bizonyos, és az általunk vizsgált vonatkozások legtöbbjében meghaladja az eleve magas kései szovjet szintet. Ezek közül is a legfontosabb változás az export dinamikus térnyerése a teljes termelésen belül. 1985-ben a szovjet olaj- és gáztermelés több mint a globális szint negyedét adta, azonban ennek viszonylag kis része, 8,9%-a került kivitelre (1. táblázat). Ezt követően a volt Szovjetunió országainak aránya csökkent a világtermelésen belül, viszont a nemzetközi kereskedelem vonatkozásában ezt ellensúlyozta a kivitel növekedése: 1998-ra az utóbbi két arányszám nagyjából kiegyenlítődött, míg 2013-ra már látványos volt az export dominanciája. Az is nyilvánvaló, hogy miközben az olajipar vonatkozásában az export térnyerése dinamikus volt, a földgázszektor technológiai és piaci jellegénél fogva sokkal lassabban követte ezt a folyamatot. A táblázat értékei többek közt nem tartalmazzák az olajtermékek kivitelét, amelyek nagyságrendileg nem sokkal maradnak el a nyersolajexporttól. Mindez azt jelenti, hogy a vonatkozó értékek jellemzően magasabbak, kiváltképp az olajszektorban.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave