Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Kedvezőtlen külkereskedelmi tektonika – a távolodó Oroszország

Az EU–orosz külkereskedelemről ismert közhelyek egyike sem változott az elmúlt szűk másfél évtizedben. A 2000-es évek elején is, csakúgy mint 2013-ban az Európai Unió volt Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, nagyjából a teljes forgalom felét adva. Oroszország jellemzően nyersanyagokat, energiahordozókat exportál és gépipari eszközöket, járműveket, kisebb részben fogyasztási javakat, élelmiszert hoz be az Unióból. A kapcsolat értelemszerűen aszimmetrikus, az EU gazdasági méretéből fakadóan sokkal jelentősebb partner Moszkva számára, mint fordítva. A relációs forgalomban mindig is nagy volt a pozitív orosz szaldó, amit a szolgáltatások és tőkeforgalom egyenlege mérsékelt a fizetési mérlegben. Pusztán ezen jellemzők alapján a bilaterális reláció meglehetősen statikus képet nyújt. Ugyanakkor ezt a nyugodt képet jócskán árnyalta az évtized két fontos trendje: az olajpiaci árrobbanás és a BRIC-országok, köztük Oroszország gazdasági növekedése, felzárkózása. A bilaterális relációnál nagyobb mértékben alakult át a felek külkereskedelmének egésze, módosult gazdasági helyzetük. A kontextus dinamikája részben ellenpontozza a kétoldalú kapcsolatrendszer változatlanságát. Olyan, ma is ható trendek jelentkeztek, amelyek valószínűleg egy évtizeden belül a mainál láthatóbban alakítják majd át az EU–orosz kapcsolatok egészét, megítélését is.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave