Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Azerbajdzsán

Azerbajdzsán fő piaca Törökország, de exportál gázt Grúziába és Oroszországba is. Törökország a Gazprom második legnagyobb vevője, amelynek ráadásul növekszik a gázkereslete. A Gazprom Törökországon túli európai piacai közül az azeri gáz eddig Görögországig jutott el, ahova Törökország egy kisebb mennyiséget reexportál az azeri Sah Deniz gázmező fejlesztésének első fázisából (Sah Deniz–1) vásárolt gázból. A Sah Deniz–2-nek köszönhetően 2020-ra az azeri gáz közvetlenül is eléri majd Európát. Ehhez kibővítik a Dél-kaukázusi (Azerbajdzsán–Grúzia–Törökország) gázvezetéket, valamint vezetéket építenek Törökországon keresztül (Trans Anatolian Gas Pipeline, Tanap) és Törökország nyugati határától Görögországon és Albánián át Dél-Olaszországba (Trans Adriatic Pipeline, TAP). Ez utóbbi vezetékprojekt 2013 júniusában győzedelmeskedett a Nabucco West terve felett. Összesen kilenc vállalat kapott lehetőséget, hogy gázt vásároljon a Sah Deniz–2-ből. Az ár kritikus kérdés. Míg az egyik vevő, a német E.ON azt közölte, hogy az európai gázpiaci helyzetet tükröző feltételekkel vásárolnak majd, addig a Sah Deniz projektjében részt vevő azeri SOCAR szerint az árformula nem lesz tisztán hubalapú, hanem az olajárakhoz is kapcsolódik.574 Egy másik vásárló, a francia Engie (korábban GDF Suez) szerződéséről viszont kiderült, hogy a gázárak nem az olajtermékárakhoz, hanem a nyugat-európai gázpiaci árakhoz kötöttek lesznek.575

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave