Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Oroszország

Oroszország a piacdiverzifikációs célok ellenére Európában és a FÁK-ban ragadt. A keleti irányú és az amerikai export már a szovjet időszakban cél volt, a Gazprom azonban csak 2005-ben kezdte el a tapasztalatgyűjtést az LNG-piacon: a nem saját kitermelésű és cseppfolyósítású gázzal való kereskedését. Az egyetlen oroszországi eredmény máig a termelésmegosztási projekt keretében működő Szahalin–2 projekt LNG-exportja az orosz távol-keleti Szahalinról. A Gazprom állami segédlettel szállt be az addig a Shell által vezetett projektbe: a 2006. decemberi egyezséget követően 2007 áprilisában szerzett ellenőrzést.580 Az LNG-export 2009-ben kezdődött. A két cseppfolyósító egységből (LNG train) álló létesítmény tervezett kapacitása összesen évi 9,6 millió tonna volt, de már jó ideje e fölött működik. Hosszú idő óta beszélnek egy harmadik és egy negyedik cseppfolyósító egység megvalósításának lehetőségéről is. Végül 2015 júniusában írtak alá egy egyezményt a harmadik egységgel való bővítésről. A Szahalin–2 LNG-jének fő piaca Japán (2014-ben 80 százalékos részesedéssel), amelyet Dél-Korea (18%) követ. A maradékon Kína, Tajvan és Thaiföld osztozott 2014-ben.581 A Gazprom 2014-ben összesen 3,35 millió tonna (4,47 milliárd köbméter) LNG-t értékesített a világon, ennek durván a harmada származott a Szahalin–2-ből.582

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave