Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Orosz LNG-exporttervek

A Gazprom hosszú ideig meglehetősen ambiciózusan állt az orosz LNG-export jövőjéhez. Különösen nagy észak-amerikai tervei voltak, amelyeket azonban az amerikai palagáz-forradalom teljesen keresztülhúzott. A kétezres évek óta számos LNG-terv merült fel Oroszországban. Ezek közül jelenleg öt tervet, illetve projektet érdemes megemlíteni: hármat Oroszország európai feléről, illetve az ahhoz közeli Északnyugat-Szibériából, kettőt pedig az orosz távol-keleti térségből. Az előbbiekhez tartoznak: 1. az első számú oroszországi független gáztermelő, a Novatek által vezetett Jamal LNG a Jamal-félszigeten;594 2. a Gazpromtól ugyancsak független Alltech-csoport (Alltek) terve, a Pecsora LNG a Nyenyec Autonóm Körzetben; és 3. a Balti LNG, amely a Gazprom terve a Finn-öbölben. Az ázsiai projektek: 1. a Gazprom részéről a Vlagyivosztok LNG; továbbá 2. a Rosznyefty és az ExxonMobil közös kezdeményezése, a Távol-keleti LNG (vagy Szahalin–1 LNG595).596 Az utóbbi projekt helye csak 2015 végén tisztázódott. Mivel a Szahalinon a Gazprom eddig nem engedte a transzszahalini vezetékhez való hozzáférést, azt fontolgatták hogy az a kontinensen épülne fel. Végül mégis a Szahalinon lesz a Szahalin–2 LNG-terminálja mellett, de inkább saját vezetéket építenek, noha a bíróság utoljára úgy döntött, hogy a szabad kapacitásokhoz hozzáférést kell biztosítani, ez azonban nem elégséges az LNG-projekthez.597 A Távol-keleti LNG-n kívül a Jamal LNG-nél vannak még külföldi tulajdonosok is: a francia Total (20%), valamint két kínai szereplő, az állami CNPC olajtársaság (20%) és az ugyancsak állami Selyemút Alap (Silk Road Fund, SRF; 9,9%) személyében. A Gazprom is kénytelen lenne bevonni külföldi stratégiai partnereket projektjeibe. A Balti LNG-be eddig a Shell, japán társaságok konzorciuma és kuvaiti társaságok merültek fel médiabeszámolók szerint.598 A Gazprom a kuvaiti szereplőket a Balti LNG mellett a Szahalin–2 bővítésébe is invitálta.599 A Vlagyivosztok LNG-nél korábban japán partnerekről volt szó, majd a hosszú távú orosz–kínai vezetékes gázellátási szerződés aláírása előtt a kínaiakat említették.600 A Jamal LNG-nek és a Rosznyefty projektjének már nincs gondja a Gazprom kizárólagos exportjogával, a Pecsora LNG-nek azonban ez alapvető akadály. Ennek a problémának a kezelése érdekében az Alltech és a Rosznyefty társul, még ha ez nem is jelent garanciát. A Rosznyefty ellenőrző részesedéshez jut, de nem szerzi meg a projektet.601 Emellett itt is szükség lenne olyan befektetőre, amely a technológiát biztosítaná. Végső beruházási döntést eddig három projektnél hoztak: a Vlagyivosztok LNG-nél, a Jamal LNG-nél és a Balti LNG-nél. De ez nem jelenti még azt, hogy a projektek tovább is lépnek a jelenlegi stádiumból. A Balti LNG elsősorban Európát célozná meg, míg a többi LNG-terv jellemzően az ázsiai piacokat, de a Jamal LNG egy részét is Európában értékesítenék. Az ellátási szerződéseket tekintve a Jamal LNG jár a legelőrébb: gyakorlatilag a teljes évi 16,5 millió tonnás kapacitás le van szerződve hosszú távra.602 Míg a Rosznyefty és az ExxonMobil tervénél is már vannak előzetes megállapodások (Heads of Agreement) a hosszú távú értékesítésről a teljes évi 5 millió tonna kapacitásúra tervezett cseppfolyósító egységre,603 addig a többi projektnél még ilyen jellegű megállapodások sincsenek. A Vlagyivosztok LNG esetében viszont a Szahalin–Habarovszk–Vlagyivosztok gázvezeték teljes vonala készen van, jóllehet korlátozott a kapacitása.604

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave