Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Oroszország, a „posztszovjet térség” és az eurázsiai rendszer

A Szovjetunió felbomlása lényegében az utolsó szakasza volt a világfejlődésben a gyarmati korszak lezárulásának, és döntő változásokhoz vezetett Oroszország helyzetében és identitásában. Területi kiterjedését tekintve a szovjet állam a cári orosz birodalom örököse volt, ezért megszűnése nem csak annyiban jelentett lényeges változást, hogy véget vetett a bipoláris hatalmi viszonyoknak a világpolitikában. A 20. század során megszűnt birodalmak romjain különböző konfigurációk alakultak ki. Geostratégiai szempontból az eltérésekben fontos szerepe volt az adott birodalmon belüli gazdasági viszonyoknak, hatalmi szervezetnek és szerkezetnek. Sajátos szerepet játszott a földrajzi tényező. A brit, a francia, a német, az ottomán birodalmak a világ nagy térségein terültek szét, amely térségek a gyarmattartóktól esetenként távol estek. Volt területeiken új államok tucatjai alakultak ki, amelyek között lehettek baráti vagy ellenséges szomszédsági viszonyok, de általában nem képviseltek összefüggő térséget. A két kontinentális birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia és a cári birodalmat örökölt Szovjetunió megszűnése után olyan kontinentális térségek jöttek létre, amelyek keretében a megszületett új vagy újjászületett államok közötti viszonyok sajátos feltételeket eredményeztek. A függetlenné vált államok közötti viszonyokban öröklődtek a birodalmakon belüli korábbi etnikai, vallási és más feszültségek is. Önálló államok közötti külkereskedelemmé váltak a birodalmakon belüli gazdasági kapcsolatok, külföldi befektetésekké egyes vállalati hálózatok. Az új államhatárok ellenére részben fennmaradtak, de a jövőt tekintve bizonytalanná váltak a korábbi fejlődés során kialakult, sok tekintetben racionális, és a gazdasági fejlődés szempontjából fontos, birodalmon belüli munkamegosztás bizonyos elemei. Az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamainak helyzetét az első világháború utáni évtizedekben sokszor és sokan elemezték. Magyarországgal összefüggésben általában Trianont teszik felelőssé a tragikus következményekért. A Szovjetunó esetében egyesek Mihail Gorbacsov politikáját, mások Borisz Jelcin hatalmi törekvéseit marasztalják el.8 Vlagyimir Putyin orosz elnök a 20. század hatalmas „geopolitikai katasztrófájának” ítélte a Szovjetunió megszűnését.9 A valóságban, bár mindkét birodalom felbomlásában az uralkodó elit hibás politikája szerepet játszott ugyan, az okok és következmények azonban az adott kor egész világpolitikai és világgazdasági geostratégiai viszonyaiban, a birodalmak elavult politikai és szerkezeti viszonyaiban gyökereztek.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave