Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Az orosz közvetlen tőkebefektetések sajátosságai

Az orosz közvetlen tőkebefektetések európai unióbeli nagyságának és viszonylati megoszlásának vizsgálatakor tekintetbe kell venni az orosz közvetlen beruházási tőke sajátosságait. Az orosz közvetlen tőkebefektetésekben bizonyos harmadik országoknak különösen fontos szerepük van: az orosz szereplők egy későbbi időpontban ezekből a közbülső országokból transzferálják a tőkét a végső célországokba (trans-shipment), vagy visszaforgatják Oroszországba (körbejáró befektetés vagy round-tripping).103 A trans-shipment és a round-tripping egyik következménye, hogy eltér egymástól a közvetlen és a végső befektető országa, s bizonyos országok valódi közgazdasági jelentőségüknél sokkal nagyobb mértékben érintettek a közvetlen beruházási tőkék áramlásában.104 Ezek a torzítások szembeötlők az orosz jegybank és az uniós Eurostat által közölt országstatisztikák összevetésekor (2. és 3. táblázat). Az adatok közötti különbségekben különösen jelentős szerepük van a külföldi speciális célú vállalatoknak (SCV-k), amelyek csak közvetítői szerepet játszanak az adott vállalatcsoporton belül. Az Eurostat által használt nemzeti adatok nem feltétlenül tartalmazzák az SCV-ket, az uniós aggregátumok viszont magukban foglalják. Ezért nem lehet egyszerűen összeadni a nemzeti adatokat.105

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave