Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Az orosz közvetlen befektetők motivációi

Az orosz szereplők külföldi közvetlen befektetéseit a motivációik alapján Vahtra–Liuhto (2004) nyomán alapvetően kétfelé szokás bontani: „exodusra” és „expanzióra”. Panibratov (2013) szerint az exodus esetében az anyaország tényezői (home-country factor, H) ösztökélik a vállalatokat, hogy külföldön fektessenek be, az expanzió során pedig a külföldi telephely vonzza az orosz vállalatokat.136 Ha viszont az orosz szereplők külföldi közvetlen tőkebefektetéseinek okait a „hazai lökést adó” (domestic push) és a „nemzetközi húzó” (international pull) tényezők dimenziójában vizsgáljuk, akkor belátható, hogy egyfelől a hazai lökést adó tényezők és az exodus, másrészt a nemzetközi húzó tényezők és az expanzió nem állíthatók egyszerűen párba, mert az exodus valamilyen hazai lökést adó negatív tényező miatt van, az expanzió viszont lehet nemzetközi húzó tényező és hazai lökést adó pozitív tényező miatt is.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave