Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Az orosz állam szerepe a külföldi terjeszkedés ösztönzésében

A kétezres évek elejétől az orosz kormányzat egyre kedvezőbben kezdett tekinteni a külföldi befektetésekre. Hosszú ideig nagyon óvatos volt. A tőkekimenekítéssel szembeni erős ellenállás után az állami vezetők támogatásukat mutatták a külföldi közvetlen tőkebefektetésekhez, sőt, a Skolkovo (2009a) szerint egy időben még azt is fontolóra vették, hogy állami ügynökséget állítsanak fel a projektek támogatása érdekében. Kuznyecov (2013) úgy véli, hogy Oroszország felismerte, támogatni kell azokat a multinacionális vállalatokat, amelyek a tőkeexporttal hozzájárulnak az orosz gazdaság nemzetközi versenyképességének növekedéséhez. Példaként említi, hogy az Orosz Exporthitel- és Beruházásbiztosítási Ügynökség (EKSzAR) programot indított az orosz külföldi befektetések nem kereskedelmi kockázatainak biztosítására. Kuznetsov (2013) szerint az Oroszország által kezdeményezett regionális integráció (az Eurázsiai Vámunió, majd az Eurázsiai Gazdasági Unió) egy ritka példája azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyek előmozdítják az orosz külföldi közvetlen tőkebefektetések átfogó támogatását. A FÁK-on túl viszont az orosz kormányzat csak néhány tucat orosz multinacionális vállalatot támogat és véd.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave