Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Összegzés

Az orosz közvetlen beruházási tőke és az orosz multinacionális vállalatok a kétezres évek végére jelentős tényezőkké váltak a nemzetközi tőkeáramlásokban. Az elmúlt kevesebb mint tíz évben azonban két válság is megtörte ezt a felívelést. A 2014-ben kezdődő recesszió 2015-ben már elérte mélypontját, az alacsony olajárak és a nyugati szankciók azonban nyomás alatt tartják az orosz gazdaságot. Mivel a 2015. februári minszki békemegállapodás nem teljesült, az Európai Unió általi szankciók vége nem látható. Az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok mélyponton vannak. Az orosz tőkével szembeni ellenérzés tovább nőhet az EU-ban. Bár nyitott kérdés, hogy az ukrajnai válság és következményei milyen mértékben hatnak az európai orosz közvetlen tőkebefektetésekre és Oroszország keleti nyitására, Európa vezető szerepe hosszú távon is megkérdőjelezhetetlen. Eközben Európa részesedése csökken, de ez már hosszú évekkel ezelőtt elkezdődött, függetlenül az EU és Oroszország közötti kapcsolatok alakulásától; leginkább az észak-amerikai acélipari felvásárlásoknak volt köszönhető. Oroszország Ázsia felé való fordulásának politikája (pivot to Asia) – mint az Európától való diverzifikáció eszköze – már az ukrajnai fejlemények előtt megfogalmazódott, de bizonyos lépések ellenére (beleértve az Oroszország–Kína Beruházási Alapot) nem látunk robbanást az ázsiai orosz terjeszkedésben. Mindazonáltal Kína már Oroszország legjelentősebb kereskedelmi partnere, a kereskedelmet pedig hagyományosan követik a közvetlen tőkebefektetések.170

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave