Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Befektetések

Ami a befektetéseket illeti, a határmenti régiót leszámítva látványos eredmények az utóbbi időszakig nem voltak a két ország relációjában. Moszkva nemzetközi elszigetelődésével párhuzamosan azonban a kínai befektetők érdeklődése megnőtt az orosz piac iránt. A 2014. májusi 400 milliárd dolláros gázüzletet követően számos kínai vállalat jelezte esetenként akár több százmillió dollár értékű befektetési szándékát. A 2014 során bejelentett beruházások révén Kína Oroszország ötödik legjelentősebb tőkeexportőrévé vált, ezzel 13 pozíciót lépett felfelé 2007 óta, de a megelőző évhez képest is nagy az előrelépés: 2013-ban még csak a 11. legjelentősebb befektető volt az országban. Az új projektek – illetve a legtöbb esetben projektígéretek – jelentős része infrastrukturális jellegű, elsősorban utak, hidak és egy nagysebességű vasút (Moszkva–Kazany) építését tervezik, de mezőgazdasági termelés is szerepel a tervek között. Optimista kínai tervek szerint a kínai vállalatok 2020-ig megnégyszerezik oroszországi befektetéseik mértékét.195

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave