Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Izrael

A Gazprom szeretne részt venni a Kelet-Mediterrán-medencében felfedezett olaj- és gázkincs kiaknázásában. A Szíriához, Izraelhez, Libanonhoz, Ciprushoz és a Gázai övezethez tartozó mező 3600 milliárd köbméter földgázt és 1,7 milliárd hordó kőolajat tartalmaz.264 Izrael a Tamar mezőt 2014-ben, a nagyobb Leviathan mezőt pedig 2017-től kezdi feltárni. A termelés 40%-át tervezik exportálni. Egyelőre kérdéses, hogy ezt – esetleg Ciprussal közösen – gázvezetéken, Törökországon keresztül tegyék-e (ami politikailag bonyolultabb) vagy LNG formájában. Az oroszok érdekeltek a kitermelésben, a Ciprussal fennálló szoros kapcsolatnak köszönhetően a Gazprom jó eséllyel be tud kapcsolódni a termelésbe.265 Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság vezetője 2014 januárjában Moszkvában tárgyalt a Gázai övezethez tartozó részről, ami 1 milliárd dolláros ügyletet jelenthet. A helyzetet nehezíti, hogy a Gázai övezet felett a Hamasz gyakorolja a hatalmat, így kérdéses, hogy az Abbásszal kötött megállapodás mennyiben realizálható.266

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave