Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Kereskedelempolitika

A Szovjetunió felbomlása után végbemenő strukturális változások rendkívül látványosan tükröződnek vissza a nemzetgazdaságokon belül, valamint az egyes országok egymással folytatott gazdasági, kereskedelmi kapcsolataiban bekövetkező irányváltozásokban, korrekciókban. A strukturális változások nyomán kialakított új infrastrukturális lehetőségek és projektek, a külpolitikai irányvonal, továbbá a különböző politikai és gazdasági integrációs blokkok mind interdependens viszonyban állnak a külkereskedelem alakításával és alakulásával. Az 1990-es évek a hagyományos piacok elvesztése, tehát a kereslet csökkenése miatt földrajzi értelemben is reorientációt kívánt a külkereskedelemben. A 2000-es évek első évtizedében a külkereskedelmet már inkább a gazdasági növekedés mellett végbemenő dezindusztrializáció, az árliberalizáció, a keresleti oldalon bekövetkező termékszerkezetbeli és mennyiségbeli változások, valamint a világpiaci (olaj)árak alakulása és a különböző infrastrukturális projektek határozták meg.419 A 2000-es évek növekedését a 2008-as gazdasági világválság állította meg, amely a világ átlagához képest súlyosabban érintette a három országot. A régió országai közül Örményország mutatta a legnagyobb visszaesést (a reál GDP 14,15 százalékot esett), míg Azerbajdzsán el tudta kerülni a manat devalválását és 2009-ben is növekedést tudott felmutatni GDP tekintetében. 2008-ban Grúziában az Oroszországgal vívott „ötnapos” háború és a világválság egyszerre okozta a külföldről érkező befektetések drasztikus csökkenését, a recesszió 2009 júniusában érte el mélypontját, összességében 10,1 százalékos visszaesést produkálva.420

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave