Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


A kereskedelem növekedése és földrajzi struktúrája

A földrajzi értelemben vett reorientáció elkerülhetetlen volt a szovjet utódállamok számára, hiszen a köztársaságok közötti, sokszor irracionálisan működő kereskedelmi kapcsolatok felbomlottak, és a függetlenedés után a központi irányítás, finanszírozás megszűnése, valamint a kereslet csökkenése miatt (főleg a kis- és középvállalkozások) versenyképtelenné váltak. Az 1990-es évek mély recessziója és a változások a külkereskedelem volumenében és irányában is tükröződtek. A külgazdasági nyitás negatívan befolyásolta a volt szovjet kereskedelmet, a FÁK-térség aránya a posztszovjet utódállamok szinte mindegyikében (kivétel Belarusz és Tádzsikisztán) látványosan csökkent más relációk javára, ami még a gazdasági fellendülést hozó 2000-es években is jellemző maradt.421 A FÁK részesedése Örményország külkereskedelmében jelentősen csökkent (2008-ban 31,3 százalék) a 2000-es években, döntően az Európai Unió javára (2008-ban 54,4 százalék), ami azonban a 2009-es világválság után megváltozott: egyenlő arányban szerepel a FÁK-térség, az EU és más országok. A FÁK-térség aránya tehát a bő 2000-es évtizedet tekintve, Oroszországnak köszönhetően, még nőtt is.422 Örményországban 1991–1998 között dominált a FÁK-térséggel folytatott külkereskedelem, ami még 1998–2002 között az Európai Unió javára csökkent (2002-ben az EU-ba irányuló export több mint kétszerese volt az Oroszországba irányulónak), hogy aztán 2002-től együttesen az ország külkereskedelmének 70 százalékát lefedjék.423 Grúzia exportjában 2000–2012 között számottevően megnőtt a szovjet utódállamok részesedése (39-ről 52 százalékra), míg ezzel párhuzamosan az EU-ba irányuló export, bár néhány évben nőtt, összességében negatív tendenciát mutatott (20-ról 14 százalékra csökkent). Ez annak volt köszönhető, hogy bár Grúzia 2009-ben kilépett a FÁK-ból, de több tucat, a FÁK keretein belül megkötött kereskedelmi szerződése révén továbbra is keresletre találtak a volt tagköztársaságokban az ismert és kedvelt grúz borok, az ásványvíz, az alkoholos italok, de újabban a reexportált gépjárművek és a vasötvözetek is.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave