Farkas Beáta

Piacgazdaságok az Európai Unióban


A modellváltás lehetősége

A II. részben arra a megállapításra jutottunk, hogy a közép- és kelet-európai országok a kapitalizmusnak egy önálló modelljét alkotják, akkor is, ha az egymás közötti különbségeik jelentősek, ami azt jelenti, hogy a nyugat-európai modellekkel nem azonosíthatók. Amint láttuk, a visegrádi országokat mind Nölke és Vliegenhart (2009), mind Bohle és Greskovits (2012) önálló modellként ábrázolta. Akik a balti országokat vagy azon belül Észtországot is tipizálják (pl. Bohle–Greskovits, 2012; Feldmann, 2007), gyakran írják le liberális piacgazdaságokként. Az empirikus elemzésünk azonban szembesített azzal, hogy a balti intézményi berendezkedés nem illik abba a modellbe, melyet a VoC-irodalomban liberális piacgazdaságként jelölnek meg. Annak az intézményegyüttesnek fontos eleme, hogy a tőkeallokáció a tőzsdén keresztül bonyolódik, az innovációs rendszere nemcsak fejlett, hanem egyenesen a radikális innovációkat ösztönzi, ezek egyike sem áll fenn azonban a balti államok esetében. Az általános társadalombiztosítás fenntartása sem eleme az USA alapján leírt liberális modellnek. A balti országokban a szociális védelem kiadásain belül a rászorultsági alapon juttatott ellátások a GDP 1 százaléka alatt vannak, amely még az alacsony összkiadási szintet figyelembe véve is elenyésző arány (EC SWD, 2014n, 42; 2014u, 40; 2014f, 38). A posztszocialista országok közül egyedül Szlovénia esetében találtuk úgy, hogy intézményrendszere a válság előtt határesetnek mutatkozott egy nyugat-európai, konkréten a kontinentális modellel. Schweickert és szerzőtársai (2013) oly módon tipizálnak, hogy a közép- és kelet-európai uniós tagállamokat külön kezelve képeznek két alcsoportot aszerint, hogy liberális vagy koordinált piacgazdaság jellemző rájuk. Ez jól kifejezi, hogy külön csoportban lehet ezeket az országokat elhelyezni, majd ezen belül lehet alcsoportokat alkotni. A liberális és a koordinált piacgazdaság megjelölés azonban félrevezető. Nemcsak a liberális modell jellemzői hiányosak, ahogy az imént utaltunk rá, hanem a kontinentálisé is. Pl. Szlovénián kívül egyetlen országban sincs korporatív együttműködés a munkaadók és a munkavállalók között, ami a modell esszenciális eleme.

Piacgazdaságok az Európai Unióban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 030 4

Szétfeszíthetik-e az Európai Uniót az eltérő kapitalizmusmodelleket megtestesítő tagállamok fejlettségi különbségei? Blokkolhatják-e a piaci erők az EU-n belüli centrifugális energiákat, vagy inkább a közösségi politikáktól várható ez? Farkas Beáta könyve túllép e konvencionális kérdésfeltevéseken, az intézményi közgazdaságtan és az összehasonlító elemzés kreatív összekapcsolásával keres válaszokat a mindenkit izgató problémákra. Érdemben továbbfejlesztve a Varieties of Capitalism elméletét, jut el a reális kérdésfeltevésig: eredményesen működhet-e az EU a tartósan különböző fejlettségű és a kapitalizmus különböző modelljeit képviselő országokkal, és mik ennek a költségei?

Szabó Katalin professor emerita,

Budapesti Corvinus Egyetem

Bezárkózó világunkban minden korábbinál nagyobb szükség van a tudományos igényességű kitekintő, összehasonlító elemzésekre. Farkas Beáta átfogó munkája az Európai Unió tagállamait, azok típusait vizsgálja az összehasonlító intézményi közgazdaságtan eszközeit és eredményeit felhasználva. A korábbi eredmények kitűnő áttekintése azonban csak kiindulópont az önálló és a térségünk tagállamait is magába foglaló elemzéshez, ami nemcsak a recesszió előtti állapotra, hanem izgalmas módon a válságkezelés időszakának változásaira is kiterjed.

Az elmélet és az empirikus alapú modellépítés együttes alkalmazása kiváló betekintést ad kritikus évtizedünk tendenciáiról. Az intézményi különbségek és változások feszítő következményekkel járnak az európai integráció elméletére és jövőjére is. Európa útkeresés előtt áll, és ehhez a könyv sok tovább gondolandó adalékot szolgáltat. A Piacgazdaságok az Európai Unióban széles körben használható mind az akadémiai kutatások, mind a felsőoktatás területén.

Muraközy László egyetemi tanár,

Szent István Egyetem

Olyan időket élünk, amelyekben mintha „az emberiség hirtelen elvesztette volna az egyensúlyszervét”. Ezért a legjobbkor jött Farkas Beáta könyve, amely elmélyült intézményi elemzéssel világítja meg szűkebb környezetünkben, az Európai Unión belül zajló egyensúlyvesztés okait és lehetséges kimenetelét. A könyv súlyos üzenete, amely nyilvánvalóan vitákat vált majd ki, logikusan következik az intézményi gondolkodás sarokkövéből, az útfüggőségből: a differenciált integráció nem átmeneti eltérés egy elérendő biztonságot sugalló végállapothoz képest, hanem egy nyílt rendszer természetes létezési módja.

Hámori Balázs egyetemi tanár,

Budapesti Corvinus Egyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-piacgazdasagok-az-europai-unioban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave