Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


A hatalomgyakorlásban nincs esélyegyenlőség

A politikai hatalomgyakorlás ezzel szemben egyelőre nem tükrözi az esélyegyenlőség elvét. Egy amerikai külügyminiszternek szóló „Etnikai hovatartozás Ruandában – avagy ki kormányozza az országot” című 2008-as titkos üzenetben Ruandában dolgozó amerikai diplomaták így fogalmaztak: „A jelenlegi ruandai kormány etnikai hovatartozásának felmérése után megállapítottuk, hogy a vezető pozíciók döntő többségét tuszik birtokolják. Ha mégis hutu lenne a vezető, általában viszonylag kevés a valódi hatalma, és gyakran egy tuszi „támogatja” a háttérből, aki a pozícióval járó hatalom igazi letéteményese. A katonaságot és a biztonsági szerveket tuszik ellenőrzik, általában angolul beszélők, akik Kagame elnökkel együtt nőttek fel menekültként Ugandában. A huszonnyolc tagú kabinet egyenlő arányban oszlik meg a két népcsoport között, de a kulcsminisztériumok tuszi kézben vannak…” (Wikileaks, 2008). Ellentétben az 1994 előtti időszakkal, ezt a rendszert nem jellemzi, hogy oktatás vagy munkaerő-felvétel útján korlátozná a másik csoport (hutuk) belépését az elit tagjai közé, tehát ahogy telik az idő, egyre több lesz a hutu a hatalmi szervek vezetői között is. A hutu üzleti és szakmai elit hallgatólagosan elfogadja ezt a berendezkedést (Golooba-Mutebi–Booth, 2013), de a politikai életet egyelőre semmiképp sem jellemzi a más területeken (oktatás, egészségügy stb.) tapasztalható esélyegyenlőség.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave