Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


Következtetések

Az IMF 2007-ben alkotott definíciója alapján a szubszaharai afrikai országok túlnyomó része nyersanyagban gazdag országnak minősül. Számos ország még a feltárás, kiaknázás kezdeti szakaszában van, más területeken már évtizedek óta zajlik a kitermelés. Laikusként azt gondoljuk, hogy a nyersanyagokból származó jelentős bevételek pozitív hatást gyakorolnak egy ország gazdasági fejlődésére. Afrikában azonban számos ennek ellentmondó történet bontakozott ki: Sierra Leone évtizedekig tartó polgárháborúba bonyolódott gyémántvagyona miatt, a Kongói Demokratikus Köztársaság nyersanyagokban gazdag keleti részén számos területet fegyveres csoportok tartanak megszállás alatt, és tevékenységüket a nyersanyagbevételekből finanszírozzák (Biedermann, 2015). Nigéria (Afrika legnagyobb olajexportőre) az elmúlt húsz évben nem tudta kiküszöbölni az árak volatilitásából eredő nehézségeket: Ochoche az 1985 és 2014 közötti olajár-ingadozások (bevételi sokkok) makroökonómiai hatását vizsgálva megállapította, hogy azok közvetlen hatással vannak a reál-GDP, a monetáris tartalékok és a magánszektornak nyújtott hitelek alakulására (Ochoche, 2015). Angola 2001-ben véget ért polgárháborúja óta Afrika második legjelentősebb olajexportőrévé nőtte ki magát, azonban a humán fejlettségi mutató tekintetében 188 országból a 149. helyen áll (UNDP, 2015). Az állami olajvállalat, a Sonangol nem teszi közzé adatait, így csak közvetett információk utalnak korrupcióra: a Global Witness civil szervezet megállapította, hogy 1997 és 2003 között éves szinten egymilliárd dollár (az éves összbevétel mintegy negyede) elszámolásáról nincs adat. A szervezet szakértői szerint az angolai olajvagyon jelentős részét személyes vagyongyarapításra, illetve egyéni célokra használja a bevételekhez hozzáférő szűk elit (Global Witness, 2012).

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave