Bod Péter Ákos

Magyar gazdaságpolitika – tűzközelből


A kormányzati döntések radikalizálódásának folyamata

A kormány a 2010-es választások után olyan különutas politikát választott, amelyhez nehéz lett volna megnyerni a Valutaalap támogatását, ezért nem okozott nagy meglepetést, hogy az új kormány nem törekedett új valutaalapi programra.92 Sőt a szóhasználatban megjelent a pénzügyi szabadságharc és utcai plakáton az IMF-fel való bátor szembeszállás. A szuverenitás ügyének ilyen formában központba kerüléséhez érdemes rátekinteni az európai politikai és piaci folyamatokban beálló fordulatra. Éppen a magyar kormányváltás idején, 2010 nyarán, a tagállamok többsége elérkezettnek ítélte az időt a rendkívüli gazdaságpolitikai kurzus lezárására. A Németország által különösen sürgetett fordulatot az év tavaszán kibukó görög adathamisítási ügy felgyorsította. A mértéktelenül eladósodott és gazdaságpolitikai vállalásait rendszeresen megsértő Görögország finanszírozási zavara az eurózóna egészére vetett árnyat, így 2010 nyarától az EU-n belül a politikai kulcsszó immár az austerity (megszorítás) lett. Ebbe a klímába nem illett a magyar kormány költségvetési lazítási ötlete. Keresletnövelő gazdaságpolitika melletti érvelés 2009-ben talán még meghallgatásra lelt volna, de 2010-re úgy nézett ki, hogy Európa már növekedési szakaszba lépett (tudjuk, ingatagba), a magyar gazdaság is növekedett, így makrogazdasági alapon okafogyottá vált a költségvetési élénkítés, amire az Orbán-kormány készült. A külső körülmények megváltozását érzékelve döntött tehát úgy a magyar kormány ezt követően, hogy akkor majd belül tágítja mozgásterét. Így kerültek elő a különadók. Hasonló mozgástérnövelő intézkedés lett a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések visszatartása, majd a de facto államosítása. Eleinte csak a magyar nyugdíjrendszerből adódó makrogazdasági következmények statisztikai elismertetését kívánta az új kormány elérni az EU Bizottságánál a többi hasonló helyzetű tagországgal együtt, de az uniós hatóságok a felvetés jogosságának elfogadása mellett elzárkóztak a deficitszámítási metódus megváltoztatásától.

Magyar gazdaságpolitika – tűzközelből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 893 4

Bod Péter Ákos egy krimi izgalmasságával mutatja be azt az utat, amely a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéhez vezetett. Konklúziója, hogy zsákutcák állnak előttünk, de a múlt tanulságai alapján élhet a remény, hogy „óvatos mozdulatokkal és ügyeskedéssel valahogy kievickélünk”. A könyv lebilincselő nyomozás a legutóbbi fél évszázad gazdaságpolitikai fordulatainak világában, a szerző saját gazdaságirányítási tapasztalataira és elmélyült elméleti ismereteire támaszkodva. Világosan megérveli és gazdagon illusztrálja, hogy miért vallottak és vallanak kudarcot a politikai akarat által vezérelt sajátos „magyar utas” kísérletek: akár a kvázi-piaci reformok az egypártrendszerben, akár a nemzetgazdasági önállóságra hangsúlyozás egy globális világban. A közelmúlt (nagyon értékes, de sajnos a kelleténél gyorsabban ködbe vesző) tanulságai alapján arra is rávilágít, milyen szerénynek kell lennünk a gazdasági fejlődés előrejelzésében. A sajátos magyar gazdasági rendszer megítéléséhez a szerző a „sikeresség” és a „fejlődőképesség” kritériumait ajánlja, s felhívja a figyelmet az ezen az alapon megfogalmazódó kritikus hangokra.

A könyv nagy ívű és érdekfeszítő áttekintés múlt és jelen gazdaságpolitikájáról, illetve többnyire arról, amit „a politika a gazdasággal tett”. Minden, országunk sorsa iránt érdeklődő olvasónak ajánlom, de különösen a fiataloknak, akiknek még nem volt módjuk a gazdaság alakulását folyamatában nyomon kísérni.

Chikán Attila, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/bod-magyar-gazdasagpolitika-tuzkozelbol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave