Kerekes Sándor

A környezetgazdaságtan alapjai


Bevezetés

A sikeres gazdaságpolitikától az állampolgárok életszínvonaluk, jólétük javulását várják. Az előző fejezetben bemutattuk, hogy az életminőség nem egyenlő az anyagi fogyasztással, mégis hajlamosak vagyunk rá, hogy egyéni életszínvonalunkat azonosítsuk az anyagi jövedelemmel, a nemzetgazdaság szintjén pedig a Bruttó Nemzeti Termék mutató segítségével fejezzük ki az ország gazdaságának állapotát. A GDP egy olyan makromutató, amely számos fogyatékossága ellenére is elterjedten használt és elfogadott, mert minden hibája ellenére viszonylag egyszerűen kiszámítható és segítségével a gazdaság állapota első kőzelítésben jól jellemezhető. Az ördög persze a GDP esetében is a részletekben alszik. A GDP természetesen tökéletesíthető, figyelembe vehetjük a háztartási teljesítményeket, vizsgálhatjuk a jövedelemelosztás egyenetlenségét és más változtatásokat is végrehajthatunk a GDP kiszámítása kapcsán. A GDP-ből persze soha nem lesz jóléti mutató, hiszen annak csak egyik dimenzióját, a gazdaságit jeleníti meg és azt is pontatlanul. Sokan próbálkoztak már másféle, az életminőség több területét átfogó mutatókkal. Ezen próbálkozások kőzül az egyik legsikeresebb vállalkozás a UNIDO Humán Fejlődés Indexe, amelynek felépítését és számítási módját a következőkben bemutatjuk. Ha azonban mélyebben végiggondoljuk a jólét fogalmát, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nem hihetünk azoknak a törekvéseknek, amelyek egyetlen skalárral akarják jellemezni a jólétünket, illetve annak változását. E fejezetben bemutatjuk, hogy szinte minden egymutatós rendszer hasonló problémákkal küzd, mint az, aminek helyettesítésére szánták, vagyis alig tudunk meg belőlük többet, mint amit már a GDP részletesebb elemzéséből is kihámozhattunk. A fejezet végén tárgyaljuk az ökológiai lábnyomot, ami szintén egymutatós rendszer, de ez esetben a mérőszám dimenziója az úgynevezett globális hektár, amelynek nemcsak relatív értéke érdekes, hanem abszolút nagyságának is jelentősége van. Az ökológiai lábnyom nem jóléti, hanem fenntarthatósági mutató, ami persze mutatja anyagi jólétünk állapotát is. Ha nagy az ökológiai lábnyomunk, nyilván úgy érezzük, hogy szükségleteinket magasabb szinten elégíthetjük ki. A baj csak az, hogy ez a mutató mindjárt figyelmeztet arra bennünket, hogy a magas életszínvonalunkat csak mások kárára élvezhetjük. A nagy ökológiai lábnyom tehát nem fenntartható.

A környezetgazdaságtan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 226 1

A környezetgazdaságtan alapjai című tankönyvet a közgazdaságtudományi és üzleti alapképzésben részt vevő hallgatók számára írtuk. A könyvben a fenntartható fejlődés elveit és a környezetpolitika közgazdasági alapjait, a környezetvédelmi szabályozás közgazdasági eszközeit tekintjük át. Tárgyaljuk a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés kapcsolatát. Ismertetjük a jóléti mutatókat és az ökológiai lábnyom számítás elvét és jelentőségét. Részletesebben foglalkozunk az externáliák osztályozásával, a felhalmozódó szennyezések okozta problémákkal, illetve a direkt és indirekt szabályozás kevert alkalmazásának kérdéseivel. Bemutatjuk a környezeti szabályozás harmadik generációját jelentő – információn alapuló – környezetpolitikai eszközök választékát és az alkalmazásukkal elért eredményeket. Tárgyaljuk a környezetvédelem terén tapasztalható nemzetközi erőfeszítések (sztratoszferikus ózon, klímaváltozás, veszélyes anyagok stb.) eredményeit és a célok elérése érdekében alkalmazott eszközöket. A könyv utolsó fejezetében a vállalatok környezeti kockázataival és azok kezelésével foglalkozunk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kerekes-a-kornyezetgazdasagtan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave