Voszka Éva

Az állami tulajdon pillanatai

Gazdaságtörténeti és tudománytörténeti nézőpontok


Bevezető

Az elemzők széles körében meglepetést keltettek a magyarországi államosítások a 2010-es évektől. A piacgazdasági átalakulás során a kelet-közép-európai politikusok, a nemzetközi szervezetek és tanácsadók a közgazdász szakma zömének – ha nem is egyhangú – egyetértésével axiómának tekintették ugyanis, hogy a magántulajdon a piac egyik alapvető intézménye és növekedésének fontos útja új cégek alapítása mellett az állami vállalatok magánkézbe adása. Az átalakulás hitelességének, a kormányzati elkötelezettségnek fontos eleme volt, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan, amit számos intézmény és eljárás is alátámasztott, a beruházásvédelmi egyezményektől a szórt tulajdonosi szerkezetek létrehozásán át a kisebbségi jogok védelméig. Noha Magyarországon a megelőző két évtizedben is előfordult, hogy egyes cégek – esetenként kényszerből, sokszor átmenetileg – köztulajdonba kerültek, 2010 után megváltozott a lépték, és változni látszott az állami vagyonra (és általánosabban: az állam gazdasági szerepvállalására) vonatkozó kormányzati felfogás. Eszerint a köztulajdon nemzeti és stratégiai érdekeket szolgál, a közérdeket érvényesíti a magánbefektetők önös céljaival szemben. A kritikusok viszont azt állítják, hogy a köztulajdon bővítése a nyíltan hirdetett „unortodox” magyar gazdaságpolitika szerves része, ezért a piacgazdasági elvekkel és az Európai Unió gyakorlatával szemben álló lépés.

Az állami tulajdon pillanatai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 218 6

Visszafordítható-e a privatizáció? Az elmúlt évtized hazai tapasztalata mellett az Európai Unió sok országa, sőt az államosításokat hagyományosan elutasító USA is azt példázza, hogy igen. A könyvben felvázolt gazdaságtörténeti körkép arra utal, hogy az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatása erős társadalmi megrázkódtatások idején nem szokatlan jelenség. Ezek a nagy hullámok, amelyeket a szerző a tulajdon pillanatainak nevez, biztos jelei a rendkívüli helyzetnek, és többnyire összekapcsolódnak az éppen uralkodó gazdaságpolitikai és elméleti paradigma megváltozásával.

A válságok kezelésére az európai országok kormányai a 20. században és azóta is alkalmas eszköznek találták az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatását. Csakhogy – lényegében ugyanolyan célokat kitűzve – eleinte sorozatosan a bővítés, majd pedig a szűkítés irányába léptek, 2008 után viszont az államosítás és a privatizáció egymással párhuzamosan szökött magasba. A fő tendencia elbizonytalanodásából és a legutóbbi „pillanat” több újszerű vonásából kiindulva a könyv nyíltan vállalt szándéka, hogy elbizonytalanítsa az Olvasót is néhány megkérdőjelezhetetlennek tekintett alapigazságban. Van-e tértől és időtől független biztos recept, örök igazság az államosítás vagy privatizáció kérdésében – létezik-e egyetlen helyes megoldás? Valóban éles-e a határ a köztulajdon és a magántulajdon között, tényleg szöges ellentétben áll-e egymással az államosítás és a privatizáció? Egyáltalán: ugyanazt jelentik-e ezek a fogalmak különböző korokban és különböző országokban?

Mivel a köztulajdon kérdése mind a gazdaságtörténet, mind az elmélettörténet tanulsága szerint szorosan összefügg az államnak a gazdaságban betöltött szerepével, a könyv nemcsak az államosítás és a privatizáció iránt érdeklődőknek ajánlható, hanem azoknak is, akik a gazdaságpolitikai döntések feltételrendszerének hatását, mozgatórugóit és a közgazdasági teóriákhoz fűződő viszonyát szeretnék jobban megismerni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/voszka-az-allami-tulajdon-pillanatai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave