Fehér Katalin

Digitalizáció és új média

Trendek, stratégiák, illusztrációk

Metaforák

Kannibalizálódás az új média kannibalizálja a régi médiát (többek között Phillips, 2010; Baldwin és szerzőtársai, 1996; Mulgan, 1991), elsősorban annak bevételeit, tartalmait és műfajait, de éppígy a médián kívüli világot, sőt az új média korábbi változatait is. Ahogyan az élővilág életközösségeiben is számos formában előfordul a kannibalizációs kölcsönhatás, körforgás és rítus, az új média is univerzálisabb célokra tör, így nincs tekintettel a saját elődeire vagy akár hasonszőrűire. Túlélése, sőt evolúciós sikere a tét, ezért a felfalást gyakorolja különböző változatokban. Az eredmény egy egyre fokozottabb mediatizáció, melyet a digitális technológia tesz lehetővé.

Turing-galaxis a Guttenberg-galaxis (McLuhan, 1962) fogalma az emberiség kultúrtörténetének fordulópontját, a könyvnyomtatás feltalálását emeli ki, mely felgyorsult kognitív változásokat hozott és globálisan befolyásolta a média mai formáit. Ezt a metaforát gondolta tovább Wolfgang Coy (1995, 1996) azzal a felismeréssel, hogy a statikus másolástól és linearitástól már eltávolodtunk és a számítógépesített eszközök kerültek előtérbe. Turing matematikai munkásságával összefüggésben az algoritmusok és a gépek által vezérelt problémamegoldás vált elsődlegessé. A Turing-galaxis metaforája a digitális beágyazottság mutatója, illetve az új média motorja (Warnke, 1997). Hangsúlya a dinamikusan programozható médiára vonatkozik, ahol a számítógép egy médiaintegrátor és hálózatba kapcsolva hipermédiaként működik. A Turing-galaxis a Guttenberg-galaxis kiterjesztése, illetve a mesterséges intelligencia előszobája.

Fraktál ahogyan egy fraktál különböző szinteken azonos struktúrákat mutat, éppúgy az új média felépülése is megegyező moduláris szerkezeteket használ (Manovich, 2001). A kódoktól a pixelekig, az algoritmusoktól a programokig, az üzenetektől a tartalomig számos elem és struktúra vagy hálózat rétegződik egymásra oly módon, hogy nagy számú, azonos elemmel rendelkezik, miközben egymástól független eredményeket mutat. Mind a digitális média, mind a fraktál egyszerre hordoz természeti, környezeti, illetve matematikai mintázatokat, melyek egymáshoz képest ismerhetők fel. Minél közelebb megyünk a kódokhoz, annál inkább láthatóvá válnak az önmagához hasonlító minták. A különbséget az interakció és a kogníció termeli ki (Sweeny, 2015).

Jéghegy a digitalizált médiatermékekből és szolgáltatásokból érzékeink számára pusztán a felszín érhető el. Egyes részleteit látják csak a szolgáltatók és munkatársaik is. A jelenség arra a klisére emlékeztet, hogy a jéghegy sem látszik a maga egészében a hétköznapi megfigyelő számára. A legtöbb szolgáltatás vagy működés láthatatlan (O’Reilly, 2004). A közösségi média használata jól szemlélteti a jelenséget: a jéghegy csúcsán elérhető egy-egy tartalom, hirdetés, információ – és a hozzá tartozó visszacsatolások. De a mélyben zajló fizikai, adatforgalmi, szerkesztési, hirdetési és egyéb folyamatok kívülről láthatatlanok.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 743 2

Marketing Gazdaság

Mintha mindent megírt volna a szerző a digitális médiáról és az azzal érkezett új társadalomról. Ahogy látom, mindent meg is írt, vagy ha nem, én nem jöttem rá, mi az. Hihetetlenül szórakoztató, nagyon jól demonstráló, érdekes példákkal alátámasztott magyarázatok, amiket élmény olvasni. Intellektuálisan izgató könyv!

Heal Edina igazgató, Google Magyarország A kötet alapmű a digitális trendek áttekintéséhez és megértéséhez. Egyszerre ad muníciót több szakmának - az IT-tól a marketingig, az üzleti döntéshozástól a felsőoktatás-kutatásig és a művészetig. A szerző átfogó nemzetközi tapasztalatát kamatoztatja példáival és illusztrációival. Az olvasó végül egy hosszabb távon érvényes kötet birtokosa lehet a gyorsan változó trendek világában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/feher-digitalizacio-es-uj-media//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero