Kelló Éva (szerk.)

Coaching alapok és irányzatok

6.2. A Gestaltra jellemző további eszközök

Pásztázó figyelem: kétféle figyelem létezik, az egyik céltudatos: a megfelelő elemeket keresi a környezetben, hogy gyorsan célba érjen, és ezért kizárja a fölöslegesnek tűnő elemeket. A másik, a pásztázó figyelem, a célnélküliség figyelme, a rácsodálkozás az eddig észre nem vett jelenségekre a rendszerben és a környezetben. Ez segíti az értéktelennek tűnő nyilvánvaló észrevételét, amely aztán új alakká válhat.
A feszültség megtartása: a tömörség, az önfeltárás, a konfrontálás feszültséggel jár. Akár azért, mert befejezetlennek tűnik a tömörség, vagy mert az önfeltárás kockázatát érezzük, vagy mert kemény a konfrontálás, hiányzik a kapcsolat fenntartását szolgáló szociális kenőolaj belőle. Ugyanakkor éppen ezért kimozdít a kényelmes megszokottból. A feszültség megtartása felszínre hozhatja a nehezen kezelhető témákat, és ilyen módon lezáratlan ügyek megnyugtatóbban lezárhatók, mint amikor megnyugtatva ügyfelünket, gyorsan akarjuk lezárni azt, ami előbukkant.
Támogatás és konfrontálás: A coach kompetenciáihoz (Nevis, 1987) tartozik, hogy egy munkafolyamat során tudjon támogatni és konfrontálni. A támogatásra ahhoz a bizalomhoz van szükség, ami kellő biztonságot ad az ügyfélnek ahhoz, hogy ki merjen lépni a megszokott gondolkodásából, működéséből. A konfrontálás ahhoz kell, hogy ki is lépjen.

A konfrontálás nem mindig direkt és kemény. Az, ha valamit látunk az arcán vagy ahogyan az ujjaival játszadozik, és ezt adatként, ítéletmentesen és értelmezés nélkül mondjuk neki, ez is konfrontálás. A támogatás pedig nem mindig kedves vagy lágy szavak kimondása, maga a konfrontálás is tud támogató lenni.
Sokféle valóság (multiple realities) (Rainey Tolbert, 2004) befogadása: akkor tudunk a környezetünkhöz kreatívan alkalmazkodni (creative adjustment), ha el tudjuk fogadni, hogy másként is lehet látni a valóságot, mint ahogyan mi látjuk, és ezt a másként rálátást nem ítéljük el. Erre a rugalmasságra tanítja ügyfelét a coach azzal, hogy mintegy belelép ügyfele cipőjébe és az ő szempontjai szerint is látja a történéseket, miközben nem tűnnek el a saját szempontjai.
Metaforák, képek, rövid történetek alkalmazása gyakori a Gestaltban, ezek kevésbé kognitív, inkább zsigeri szinten hatnak, könnyebb befogadni őket és általuk felismerni jelenségeket, mint logikus magyarázattal.
Kísérlet: a Gestalt improvizatív jellegével és az „itt és most” hangsúlyával a kognitív megértés helyett a sokféle valóságra rálátást, a felismerést, a megszokottból kimozdulást szolgálja (Zinker, 1978). A kísérlet ennek az eszköze. Az „így is lehet” felismerése vagy a „ha ezt a végletekig eltúlzom, akkor már fáj” felismerése. Biztonságos környezetben kockázatvállalás és ebből tanulás. Eset: fiatal felsővezető nő, egyedüliként a vezetői csapatban azért jött coachingba, mert a vezetőtársai nem hallják meg, ha mond valamit vagy az is előfordul, hogy azt követően, hogy elmondja a javaslatát, öt perc múlva valamelyik férfikolléga elmondja lényegében ugyanazt a javaslatot, amit meghallanak és elfogadnak. Ahogy beszél, azt veszem észre, hogy nagyon kell figyelnem, mert alig hallom, amit mond. Egyébként is az a benyomásom, hogy bármit megtehetnék, nem állítana meg. Javaslok egy kísérletet, hogy közeledem hozzá, és amikor túl közel vagyok, állítson meg. Elfogadja, kipróbáljuk. Egy idő után mondja, hogy elég, de annyira nincs erő a hangjában, hogy megyek tovább. Már szinte fölötte állok, amikor még mindig halkan, de a korábbinál sokkal meggyőzőbben mondja, hogy „elég!”. Visszaülök a helyemre és megbeszéljük a tapasztaltakat. A következő ülésen beszámol arról, hogy volt egy javaslata a vezetői értekezleten, amit meghallgattak és elfogadtak.
Az ellenállás megtámogatása: ahol ellenállás van, ott energia van. A Gestalt a meglévő energiával dolgozik. Ahol energia van, az a valami fontos. Ha ellenállásban van az energia, akkor a rendszer, legyen az egy személy vagy egy csoport, véd valamit. Ha szóba hozzuk ezt, együtt ránézünk, hogy mi lehet itt, akkor elismerjük a létjogosultságát, nem kell már védenie, így ebben a szabadabb, nyitottabb légkörben az ügyfél is rá tud nézni arra, hogy amit véd, hogyan gátolja az előrelépést.
A „nem segítés”: Ha a coach nagyon akar segíteni, akkor a saját céljait követi, nem az ügyféllel megy. A segítési törekvés másik gondja, hogy hierarchikus viszonyt alakít ki: a coach a segítő, a problémamentes, az ügyfél a problémás, a segített. Itt megszűnik az egyenrangúak dialógusa, a kapcsolat jobban hasonlít az orvos-beteg viszonyhoz. A nem segítés a cél nélküli jelenlét, és érthetően nehéz paradoxon, miközben azért fizetik a coachot, hogy segítsen.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 761 6

Menedzsment Gazdaság

A könyv elvitathatatlan módon hiánypótló mű mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban, a coachingot nyújtó és igénybe vevő szakemberek számára egyaránt. Legnagyobb értéke a különböző módszertanok rendszerezésében és lényegük gyakorlati szempontból történő megragadásában rejlik. Ezáltal a könyv számomra egyértelmű eligazodást nyújt a különböző módszertanok között, segítve az adott helyzetekhez leginkább illeszkedő megközelítések szakszerű és hatékony beazonosítását.

Megítélésem szerint kezdők és haladók, szakértők és a témával még ismerkedők számára egyaránt kötelező irodalom.

Ráczné Szőke Ildikó, HR ügyvezető igazgató, Raiffeisen Bank

Hiánypótló művet tart most Ön a kezében, amely hasznos forrás kezdő és haladó coachok, valamint a szakma iránt érdeklődők számára egyaránt. Hazai szakemberek szemszögéből ismerhetünk meg tíz jelentős coaching irányzatot, módszertant. E kiadvány jó példája a coaching szakma sokszínűségének, és bízom benne, hogy segít egymás értékeinek mélyebb megismerésében.

Hegedűs Dóra, a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségének elnöke

Az elmúlt években bebizonyosodott számomra, hogy egy vállalat teljesítőképességét erősen befolyásolja az, hogyan képes tanulni a tapasztalataiból és építkezni az erősségeiből. Minél inkább hagyjuk, hogy tükröt mutassanak nekünk, annál inkább vagyunk készek a változásra. A coaching ebben segít nekem, nekünk. A könyv igazi navigátor azoknak, aki szeretnék megtalálni a számukra legközelebb álló coaching megközelítést.

Somorjai Éva, Magyar Telekom HR vezérigazgató-helyettes

Túlságosan zajos magány - szól Bohumil Hrabal kisregényének címe. Ez a látszólagos ellentmondás jellemzi a vezetők munkáját is. Az állandó, szűnni nem akaró magányosság érzés feloldásának igénye is hozzájárult a különböző coaching módszerek kialakulásához.

A könyv nagy értéke, szakmai és tudományos hitelességének záloga, az egymástól eltérő, de más-más forrásból, gyakran azonos helyekre megérkező módszertanok arányos bemutatása. A coaching és a különböző coaching módszerek iránti nyitottság, ami a könyv egyik fő üzenete, pedig segíthet ennek a zajos magánynak a megszüntetésében. Hogy nehogy úgy járjunk, mint Pepin bácsi…

Dr. habil Heidrich Balázs, dékán, intézetvezető, Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar, Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet

A kötetben szereplő irányzatok:

- Coaching alapok (szerző: Kelló Éva)

- Akcióközpontú coaching (szerző: Kiss György Ádám)

- Érték alapú (Appreciative Inquiry) coaching (szerző: Vásárhelyi Judit)

- Gestalt coaching (szerző: Dr. Erős Ilona)

- Megoldásközpontú brief coaching: A gyors kimozdítás művészete (szerző: Tegyi Enikő)

- NLP megközelítésű coaching (szerző: Dr. Stenger Györgyi)

- Ontlógiai coaching (szerző: Dr. Kollár József PhD és Dr. Kollárné Déri Krisztina)

- Rendszerszemléletű coaching (szerző: Dr. Bodó Péter)

- Szupervízió megközelítésű, reflektív coaching (szerző: Wiesner Erzsébet)

- Tranzakcióanalitikus coaching (szerző: Sari J. van Poelje)