Kelló Éva (szerk.)

Coaching alapok és irányzatok

Megoldásközpontú brief coaching: a gyors kimozdítás művészete

Hogyan jött létre a megoldásközpontú brief coaching irányzata?
Az Egyesült Állmokban az 1980-as évek elején egy családterápiával fogalkozó kutató team félretette az addig alkalmazott pszichológiai szemléletet, pszichológiai elméleteket és a gyakorlatban megfigyelték, melyek a sikeres terápiás beszélgetések hatékony, az ügyfél azonnali előrelépését eredményező beavatkozásai. A leghasznosabbnak talált módszerekből fejlesztették ki a megoldásközpontú brief terápiát, melyet coachingban is alkalmazni kezdtek.
Van-e különbség a brief terápia és a brief coaching által alkalmazott módszertan között?
Nincs. A brief coaching a megoldásközpontú brief terápia módszerét vette át és alkalmazza más környezetben: szervezetekben, executive, business és life coachingban.
Mi a problémacentrikus beszédmód?

A problémáról folytatott beszélgetést nevezzük problémaközpontú beszédmódnak (angolul: problem talk): amikor a probléma részleteiről, okairól, az ügyfél ezekhez fűződő hiányosságairól, gyengeségeiről van szó. A megfigyelések szerint ez a beszédmód mélyíti az ügyfél problématudatát, és nem segíti az új megoldások születését.
Mi a megoldásközpontú beszédmód?

Megoldásközpontú beszédmódnak (angolul: solution talk) nevezzük, amikor a probléma megszűnte utáni elképzelt, hipotetikus jövőről, a közelmúltban, jelenben már működö megoldásokról, azaz problémaszünetekről, az ügyfél erősségeiről és erőforrásairól vagy az ügyfél előrelépéseinek jeleiről van szó a beszélgetésben. A megfigyelések szerint új megoldások születésében a megoldásközpontú beszédmód segíti inkább az ügyfelet.
Mi a különbség problémamegoldás és megoldásépítés között?

Problémamegoldásnak nevezzük az adott helyzetben igényelt változás, előrelépés elérésének azt a módját, amikor a probléma okait elemezzük, majd azok elhárításával, kijavításával indítjuk el a változást.

A megoldásépítés a változás, előrelépés elérésének megoldásközpontú beszélgetésvezetésben alkalmazott strukturált módja, amikor átugorjuk a probléma elemzését és megoldását, és azonnal a kívánt célállapot ismérveit, majd az ehhez már rendelkezésre álló, működő elemeket és erősségeket, a célállapot irányába mutató előjeleket, majd a megtehető kis lépéseket tárjuk fel.
Milyen időszerkezettel dolgozik a brief coaching?

A brief coaching során a coach a megoldásépítés logikájának megfelelően először a probléma megszűnése utáni hipotetikus jövőbe, a „tökéletes, megvalósult jövőbe” (Future Perfect) viszi az ügyfelet, ennek részletei után érdeklődik. Ezt követően visszatér a beszélgetés a jelenbe: a már működő megoldások feltérképezésével a közelmúlt sikeresen fehasználható elemeit gyűjti össze. Ezután megint a jövő következik: a közeljövőben megtehető lépések jeleiről, kísérletekről folyik a beszélgetés.
Mi az a csodakérdés és mi a szerepe a megoldásközpontú coachingban?
A coach a csodakérdéssel viszi ügyfelét a probléma megszűnését követő hipotetikus jövőbe és az ottani, megváltozott valósága részletei után érdeklődik. Például: „Tegyük fel, hogy csoda történt: nem tudjuk hogyan, a probléma megszűnt. Miről veszi észre a változást?” A coach igyekszik megtudni az ügyféltől az általa kívánatosnak érzett, tartott állapot minél több konkrét részletét, nézőpontváltással, a változások kihatásainak elképzelésével. Az ügyfélnek nemcsak pontosabb képe kezd lenni az általa megcélzott jövőről, hanem érzelmileg is átéli, ami erőtejes motiváció a változások elindításához. A csodakérdés a legfontosabb lépése egy megoldásközpontú ülésnek, a beszélgetés nagy részét is kitöltheti.
Mikor alkalmazzuk a skálakérdéseket?

Előrehaladásra vonatkozó skálakérdéseket alkalmazunk: 1. amikor az ügyfél számára érzékletessé szeretnénk tenni, hol tart a „csoda” felé vezető úton, tehát a már működő megoldásaira és hozzájuk fűződő kompetenciáira kérdezünk, 2. amikor a csoda előjelei, a jelen skálaállásnál is magasabb értéket mutató ígéretes villanásokra és a hozzájuk kapcsolódó hasznos tudásra, képességekre vagyunk kíváncsiak, 3. amikor az ügyfél által a közeljövőben megtehető kis lépések előjelei után érdeklődünk. Alkalmazhatunk az előrehaladás, az eredmények megtartásába vetett bizalomra vonatkozóan is skálakérdéseket, e bizalom alapjainak megerősítésére, és kreatívan alkothatunk skálakérdést bármilyen témában tett fejlődés „mérhetővé”, érzékletessé tételére, az ügyfél erősítésére, tisztánlátása támogatására. Mindig az előrelépéseket, az erősségeket, a működő elemeket mérjük a skálán, soha nem azt, ami hiányzik.
Melyek a brief coach főbb előfeltevései az ügyfélről?
A coach azt feltételezi ügyfeléről, hogy szakértője a saját témájának: valójában pontosan tudja, mit akar és mit nem akar, mi hasznos és mi nem hasznos számára és minden erőforrása, képessége megvan az általa megjelölt célok megvalósítására. Ezért a coach a beszélgetés irányításakor maximálisan az ügyfél által megjelölt célokra, döntésekre hagyatkozik: nem ítéli meg, bírálja felül az ügyfél által megjelölt célokat, erősségeket, prioritásokat: a folyamat társalkotójának tekinti az ügyfelet, maximális tisztelettel és a felelősség lehetséges maximális átadásával. Feltételezi a coach azt is, hogy egyetlen ülés megoldásépítése is elegendő lehet az ügyfél számára ahhoz, hogy az ülést követően „pillangóhatásként” elindítsa a változásokat, és világában önszerveződéssel előálljanak a kívánt előrelépések. Bízik a folyamatban.
Hogyan hasznos a coachingban a brief coach „nem tudása”?
Azzal, hogy a megoldásközpontú coach nem kíváncsi a kiindulási helyzet részleteire, az ügyfél figyelmét azonnal célirányosan az előrevivő erőkre: a megcélzott jövőre, a már működő megoldásokra, erőforrásokra és előrelépésekre irányítja, és gyorsítja az új megoldások, az előrelépés kidolgozását. Azáltal, hogy nem alkot véleményt az ügyfél által elhangzottakról, mert őt tekinti minden témájában a szakértőnek, és maximálisan ráhagyatkozik az ügyfél döntéseire és prioritásaira, a lehető legnagyobb felelősséget adja át az ügyfélnek a coaching folyamatban, ezzel a nagyfokú bizalommal is erősíti az ügyfelet, annak önszerveződését.
Milyen helyzetekben mutatkoznak meg a brief coaching specifikus előnyei?
A brief coaching a gyors kimozdítás művészete: strukturálatlan, átláthatalan, gyors reakciót igénylő helyzetekben, amikor nincs is idő problémaelemzésre, rugalmasan, gyorsan és hatékonyan érhetők el kis, célirányos előrelépések a brief coaching módszerével. A coach „nem tudása” alkalmassá teszi a módszert „silent coaching” alkalmazására olyan témákban, melyekről az ügyfél nem kíván beszélni.
Egyéni coachingon kívül a brief coaching milyen alkalmazási területei alakultak ki?

Radikális pozitív fókusza miatt válságban lévő teamek gyors kimozdítására is jól alkalmazható a megoldásközpontú modell team coachingban. Hasznos eszköz vezetők kezében: az interakciók (értekezletek, teljesítményértékelő beszélgetések, spontán „folyosói” helyzetek stb.) konstruktív fókuszának stabil megtartására, gyors kimozdításra, a felhatalmazó, bevonó kommunikáció eszközeinek elsajátítására. A sikerfókuszt, a megerősítő elismerések szokását, a közös célokhoz kapcsolódó előlépéseken tartott figyelmet erősítik az olykor játékosan ötletes brief coachingon alapuló szervezetfejlesztői beavatkozások, melyek hatása továbbgyűrűzik a szervezetben.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 761 6

Menedzsment Gazdaság

A könyv elvitathatatlan módon hiánypótló mű mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban, a coachingot nyújtó és igénybe vevő szakemberek számára egyaránt. Legnagyobb értéke a különböző módszertanok rendszerezésében és lényegük gyakorlati szempontból történő megragadásában rejlik. Ezáltal a könyv számomra egyértelmű eligazodást nyújt a különböző módszertanok között, segítve az adott helyzetekhez leginkább illeszkedő megközelítések szakszerű és hatékony beazonosítását.

Megítélésem szerint kezdők és haladók, szakértők és a témával még ismerkedők számára egyaránt kötelező irodalom.

Ráczné Szőke Ildikó, HR ügyvezető igazgató, Raiffeisen Bank

Hiánypótló művet tart most Ön a kezében, amely hasznos forrás kezdő és haladó coachok, valamint a szakma iránt érdeklődők számára egyaránt. Hazai szakemberek szemszögéből ismerhetünk meg tíz jelentős coaching irányzatot, módszertant. E kiadvány jó példája a coaching szakma sokszínűségének, és bízom benne, hogy segít egymás értékeinek mélyebb megismerésében.

Hegedűs Dóra, a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségének elnöke

Az elmúlt években bebizonyosodott számomra, hogy egy vállalat teljesítőképességét erősen befolyásolja az, hogyan képes tanulni a tapasztalataiból és építkezni az erősségeiből. Minél inkább hagyjuk, hogy tükröt mutassanak nekünk, annál inkább vagyunk készek a változásra. A coaching ebben segít nekem, nekünk. A könyv igazi navigátor azoknak, aki szeretnék megtalálni a számukra legközelebb álló coaching megközelítést.

Somorjai Éva, Magyar Telekom HR vezérigazgató-helyettes

Túlságosan zajos magány - szól Bohumil Hrabal kisregényének címe. Ez a látszólagos ellentmondás jellemzi a vezetők munkáját is. Az állandó, szűnni nem akaró magányosság érzés feloldásának igénye is hozzájárult a különböző coaching módszerek kialakulásához.

A könyv nagy értéke, szakmai és tudományos hitelességének záloga, az egymástól eltérő, de más-más forrásból, gyakran azonos helyekre megérkező módszertanok arányos bemutatása. A coaching és a különböző coaching módszerek iránti nyitottság, ami a könyv egyik fő üzenete, pedig segíthet ennek a zajos magánynak a megszüntetésében. Hogy nehogy úgy járjunk, mint Pepin bácsi…

Dr. habil Heidrich Balázs, dékán, intézetvezető, Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar, Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet

A kötetben szereplő irányzatok:

- Coaching alapok (szerző: Kelló Éva)

- Akcióközpontú coaching (szerző: Kiss György Ádám)

- Érték alapú (Appreciative Inquiry) coaching (szerző: Vásárhelyi Judit)

- Gestalt coaching (szerző: Dr. Erős Ilona)

- Megoldásközpontú brief coaching: A gyors kimozdítás művészete (szerző: Tegyi Enikő)

- NLP megközelítésű coaching (szerző: Dr. Stenger Györgyi)

- Ontlógiai coaching (szerző: Dr. Kollár József PhD és Dr. Kollárné Déri Krisztina)

- Rendszerszemléletű coaching (szerző: Dr. Bodó Péter)

- Szupervízió megközelítésű, reflektív coaching (szerző: Wiesner Erzsébet)

- Tranzakcióanalitikus coaching (szerző: Sari J. van Poelje)