Arisztotelész

Az égbolt

fejezet

Miután ez világos, a fennmaradó problémákat kell megvizsgálni. Először is azt, vajon van-e végtelen test, mint ahogyan azt a legtöbb régi filozófus vélte, vagy ez egyike a lehetetlen dolgoknak.36 Egyáltalán nem csekélység ugyanis annak belátása, hogy ez így vagy úgy van-e, hanem az igazság kutatásával kapcsolatban ez mindent eldönt. Mert lényegében ez volt az eredete minden ellentétnek azok között, akik írtak valamit az egész természetről, és az is lesz, ha az igazságtól történő legkisebb kezdeti eltérés később ezerszeressé válik. Ha valaki például azt állítaná, hogy létezik egy legkisebb nagyság, a legkisebb nagyság bevezetése a legnagyobb felfordulást idézné elő a matematikában.37 Ennek pedig az oka az, hogy az eredet inkább hatását tekintve nagyobb, mint méretét tekintve, ezért az eredetileg kicsi a végén igen naggyá válik. A végtelennek megvan ez az eredetre jellemző hatóereje, és ez a mennyiség körében a legnagyobb, és emiatt egyáltalán nem abszurd vagy értelmetlen azt hinni, hogy hatalmas eltérés származik abból, ha valaki elfogadja, hogy van végtelen test. Ezért erről kell most beszélni, kezdve a probléma eredeténél.38

Tartalomjegyzék

Az Égbolt
Impresszum
chevron_rightAz égbolt
- chevron_rightI. könyv
- chevron_rightII. könyv
  - 1. fejezet
  - 2. fejezet
  - 3. fejezet
  - 4. fejezet
  - 5. fejezet
  - 6. fejezet
  - 7. fejezet
  - 8. fejezet
  - 9. fejezet
  - 10. fejezet
  - 11. fejezet
  - 12. fejezet
  - 13. fejezet
  - 14. fejezet
- chevron_rightIII. könyv
- chevron_rightIV. könyv
- Utószó Az égbolthoz
- Az égbolt ábrái
chevron_rightA világrend
- chevron_rightA világrend
- Utószó A világrendhez
chevron_rightArisztotelész–művek és -szöveghelyek
- A fennmaradt arisztotelészi korpuszon kívüli művek
Szójegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Ókortudomány Filozófia

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero