Arisztotelész

Az égbolt


fejezet

Nos tehát a világrend az égbolt és a Föld, valamint az általuk tartalmazott természetek együttese.370 Másféle értelemben is mondjuk azt, hogy „világrend”: értjük a dolgok összességének rendjére és elrendezésére is, amelyet isten őriz meg, istenért marad fenn.371 Ennek középpontja pedig, mely mozdulatlan és szilárdan áll, az élethordozó Földnek jutott osztályrészéül, aki mindenféle élőlények otthona és anyja. Felsőbb szeletét pedig – melyet egészében és mindenfelé a legfelsőbb vidék határol, és amely istenek lakóhelye – égboltnak nevezik. Ez pedig isteni testekkel van tele, melyeket csillagoknak szoktunk nevezni, örökkévaló mozgással mozog, és mindükkel együtt egyetlen körforgással és keringéssel pihenés nélkül kartáncot lejt mindörökké. Az egész égboltnak és világrendnek is, mivel gömb alakú és – mint mondottam – folyamatosan mozog, szükségképpen két mozdulatlan pontja van egymással szemközt – akárcsak az esztergán forgó gömbnek372 –, melyek szilárdan egy helyben állnak, és közrefogják az egész gömböt, s amelyek körül az egész test pörög. Ezeket pólusoknak hívják. Ha elgondolunk egy rajtuk keresztül fektetett összekötő egyenest (melyet némelyek tengelynek neveznek), ez lesz a világrend átmérője, melynek középpontja a Föld, határpontjai pedig a két pólus lesznek. Ezen mozdulatlan pólusok közül az egyik mindig látható, mivel az északi félgömbön fejünk felett van, és „arktikusnak” nevezik. A másik azonban rejtve marad a Föld alatt, a déli félgömbön, és „antarktikusnak” nevezik.373


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave