Lőrinc László

Életmódtörténet I.

Őskor - ókor


A totemizmus nyomai a későbbi vallásokban

A magyar ősvallásban általában a totemizmus bizonyos elemeit is felfedezni vélik. A mondabeli Hunor és Magor anyjának, Enethnek vagy Enechnek a neve köznévként szarvasünőt jelentett, s magát a csodaszarvas történetét is mint az ősi szarvaskultusz termékét magyarázzák, melynek eredeti változata szerint feltehetően az üldöző és a szarvas nászából született az új nép. A medvekultusz általános a finnugorok körében, a medve nevét és testrészeinek nevét tabu volt kiejteni, s medvekultusszal magyarázható emlékek (máglyanyom, gondosan elhelyezett medvecsontok) maradtak az ősi finnugorok feltételezett szálláshelyein is. Medveősökről szóló mítoszok is ismertek. A medvét feltehetően tilos volt megnevezni, az őt jelölő szó a nyelvészek szerint valójában körülírás (a szláv „mézevő” kifejezésből ered), akárcsak a szarvasé, ami magyarázható totemisztikus tabuval is. Ahogy a turulról, vagyis az Árpád nemzetség ősanyját, Emesét teherbe ejtő különös madárról szóló mítosz is. (Az Emese név feltételezések szerint az emse, anyasertés, állati nőstény jelentésű szóból keletkezett. Így nemcsak a turul, de maga Emese figurája is lehet totemisztikus eredetű. A szó „em” tagja egyszerűen nőstény, anya, anyaméh jelentésű.) Hasonló elemek más vallásokban is fellelhetők, ilyenek például a hinduk szent állatai (pl. a közmondásos szent tehenek, melyeket ma is nagy türelemmel kerülgetnek a forgalmas nagyvárosok autói); vagy az ókori vallások, különösen az egyiptomiak többé-kevésbé állat alakú istenségei (pl. szkarabeusz, sakál, sólyom, pávián stb.). Ugyanakkor az állatok kultusza önmagában még nem azonos a totemizmussal, s elég nehéz megállapítani, hogy egy-egy ilyen jelenség valóban a totemizmusban gyökerezik-e. A szimbolikus állatábrázolások pedig nem biztos, hogy állatkultusszal kapcsolatosak. Egy-egy középkori nemesi család címerállata például lehet egyszerűen csak az ábrázolt állat bizonyos tulajdonságaival a család erényeire utaló szimbólum (bátorság, erő, magasan szárnyalás stb.), de nem zárható ki teljesen az sem, hogy a totemhiedelem maradványa.

Életmódtörténet I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 747 0

Ki gondolná, hogy a történelemben még az olyan egyértelműnek látszó fogalmak jelentése is változott, mint az anyaság vagy a gyilkosság, a többiről nem is beszélve? Hogy a vidéki és nagyvárosi emberek eltérő viselkedése mögött is ott van a történelem, s ezért az egyiknek hagyományosabb elgondolása van a családról, az ajándékról, a vagyonról, az időről vagy az ünnepről, a másiknak pedig újabb keletű? Ez a könyv nemcsak a lakás, az étkezés, az öltözködés, vagyis az anyagi környezet változásairól szól, hanem az emberi viselkedés és gondolkodásmód, az emberek közötti viszonyok történetéről is. Számos forrás és feladat segíti elő, hogy a következtetéseket maguk a diákok vonják le. Elsősorban felsőéves középiskolai diákoknak ajánljuk, illetve kézikönyvként mindenkinek, akit a nagy történelmi események mellett érdekel a mindennapok ezernyi apró részlete is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave