Lőrinc László

Életmódtörténet I.

Őskor - ókor


A tulajdonjog

A nomád gyűjtögetők nem terhelik túl magukat anyagi javakkal. A dörzsölőktől és – Ausztrália északi partvidékén – a fatörzsből kivájt csónaktól eltekintve, felszerelésük könnyű, bárhova magukkal tudják hordani. Napi tevékenységük során nincs szükségük tucatnyi dárdára, pajzsra, bumerángra vagy kőkésre, ezért senki sem törekszik az anyagi javak felhalmozására. A társadalmi nyomás sokkal inkább arra irányul, hogy bizonyos tárgyakat azért készítsenek vagy szerezzenek meg, hogy a rokonsági és rituális szabályoknak megfelelően tovább tudják adni őket. Mindenki valaki más számára dolgozik: „sógorok”, anyai nagybácsik, beavatandó fiúk, rítusok végrehajtói és segítői, messziről visszatérő rokon, barát, látogatók számára. A különféle találkozók során javakat cserélnek egymással, és házasságokat beszélnek meg; amint mondani szokták: „a házasság és a kereskedelem egymással karöltve halad”. Így a javak egyéntől egyénig és csoporttól csoportig terjednek, miközben barátságok pecsételődnek meg. A cserék során ráadásul nem törődnek a javak egyenlő mennyiségével: adni fontosabb, mint kapni. Egy férfi dárdáit vagy más javait sohasem lopják el. Ezeket mindig odaajándékozzák vagy kölcsönadják azoknak, akik megkívánják őket, s ezek az egyének természetesen mindig rokonok. Még a városban lakó őslakók közül sem tudják sokan megtenni a haladás irányába azt a lépést, amit pártoló felügyelőik megkívánnának tőlük; hisz rokonaik együtt élnek velük zsúfolt lakásaikban és rajtuk élősködnek. A többiek viszont „nem utasíthatják vissza” és általában nem is akarják visszautasítani azt, hogy otthonukat és javaikat látogatókkal megosszák. A régi nomád [itt: vándorló] tábori értékek és kötelezettségek továbbra is fennállnak.

Életmódtörténet I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 747 0

Ki gondolná, hogy a történelemben még az olyan egyértelműnek látszó fogalmak jelentése is változott, mint az anyaság vagy a gyilkosság, a többiről nem is beszélve? Hogy a vidéki és nagyvárosi emberek eltérő viselkedése mögött is ott van a történelem, s ezért az egyiknek hagyományosabb elgondolása van a családról, az ajándékról, a vagyonról, az időről vagy az ünnepről, a másiknak pedig újabb keletű? Ez a könyv nemcsak a lakás, az étkezés, az öltözködés, vagyis az anyagi környezet változásairól szól, hanem az emberi viselkedés és gondolkodásmód, az emberek közötti viszonyok történetéről is. Számos forrás és feladat segíti elő, hogy a következtetéseket maguk a diákok vonják le. Elsősorban felsőéves középiskolai diákoknak ajánljuk, illetve kézikönyvként mindenkinek, akit a nagy történelmi események mellett érdekel a mindennapok ezernyi apró részlete is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave