Lőrinc László

Életmódtörténet I.

Őskor - ókor


Női és férfi „világrészek”. A Földanya

Az az ősi világkép, amelyet a vadászok kapcsán ismertettünk, jellemző a termelőkre is. Ők is szimmetrikusnak látják a világot, s analógiásan gondolkodnak: rejtett kapcsolatot látnak a világ hasonló jelenségei között. Sőt, ez a világkép valószínűleg éppen a termelő korszakban teljesedett ki. A világ férfi és női, termékenyítő és termékeny részre osztása – szó volt róla – megjelent a vadászoknál. Még tovább erősödött azonban ez a párhuzam azután, hogy az emberek áttértek a termelő életformára, s a föld megtermékenyítését a magok elvetésével, az állatok szaporítását a pároztatással maguk végezték. Azt a csodát, ami éppen az ő tevékenységük folytán és folyamatosan a szemük előtt játszódott le – s amit mindenki átélt már, aki valaha kertészkedett –, a növények évenkénti újrasarjadását, az állatok szaporodását kénytelenek voltak összefüggésbe hozni családjaik újszülötteivel, az évszakok, a meleg és a hideg, eső és szárazság, napfény és sötétség évenkénti váltakozásával, a környező természetes növény- és állatvilág újjászületésével és halálával. Így a Föld, Földanya kiemelkedett a többi szellemlény közül, kultuszuk különleges szerepet kapott. A Hold, a vizek, a különféle mélységgel rendelkező helyek (barlang, kút, szakadék) összefüggése a női elvvel és termékenységgel, erősödött és kiteljesedett. Ezzel szemben termékenyítő, fényt és csapadékot bocsátó égistenség, napistenség emelkedett ki; mellette a termékenyítő, férfi elvvel azonosultak a kimagasodó sziklák, hegyek, a meleg és fényes dolgok, mindenekelőtt a tűz, bizonyos állatok hímjei (például a ló, a bika), sőt, bizonyos eszközök is, például a későbbi paraszti kultúrában az eke, ezt megelőzően valószínűleg az ásóbot és a kapa. Ennek megfelelően a szántás – korábban az ásóbottal, kapával történő talajlazítás – a megtermékenyítő násszal lesz azonos, a hasonlóság elve alapján.

Életmódtörténet I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 747 0

Ki gondolná, hogy a történelemben még az olyan egyértelműnek látszó fogalmak jelentése is változott, mint az anyaság vagy a gyilkosság, a többiről nem is beszélve? Hogy a vidéki és nagyvárosi emberek eltérő viselkedése mögött is ott van a történelem, s ezért az egyiknek hagyományosabb elgondolása van a családról, az ajándékról, a vagyonról, az időről vagy az ünnepről, a másiknak pedig újabb keletű? Ez a könyv nemcsak a lakás, az étkezés, az öltözködés, vagyis az anyagi környezet változásairól szól, hanem az emberi viselkedés és gondolkodásmód, az emberek közötti viszonyok történetéről is. Számos forrás és feladat segíti elő, hogy a következtetéseket maguk a diákok vonják le. Elsősorban felsőéves középiskolai diákoknak ajánljuk, illetve kézikönyvként mindenkinek, akit a nagy történelmi események mellett érdekel a mindennapok ezernyi apró részlete is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave