Lőrinc László

Életmódtörténet I.

Őskor - ókor


Házasság vagyoni alapon

A házasságkötéseket a civilizációkban – miután a család elvesztette kizárólagos társadalomszervező szerepét – már nem a társadalmi békét és kapcsolatrendszereket biztosító szabályok alapján kötötték. Igaz, a nagypolitikában, uralkodók és politikusok házasságánál erre is bőven volt példa (amire még visszatérünk), és valószínűleg a társadalom más rétegeinél is előfordulhatott ilyen meggondolás. Ám a házasságok igazi szervezője a vagyon lett. ➤[I. 3a] Ez a szempont a törzsi házasságokéhoz hasonló merev szabályokat tudott teremteni. A görögöknél például, ha nem volt fiúörökös a családban, akkor a lány köteles volt az apa legközelebbi férfi rokonához hozzámenni, nehogy a vagyon más nemzetségre szálljon. ➤[I. 2. V. 25. 5–9] A zsidó özvegyasszonyok – hasonló okból – az elhunyt férj egyik testvéréhez voltak kötelesek hozzámenni. Egyes feltételezések szerint a korai görögöknél a férj azért is tartott ágyast, nehogy sok törvényes gyereke (örököse) szülessen, és emiatt az örökség elaprózódjon. A Távol-Keleten a parasztok között nagyon gyakori volt az anyagi megfontolásokból gyerekkorban kötött házasság. Jellemző, hogy ezekben a kultúrákban általában csak családtag örökölhetett, ezért ha valaki a családon kívül talált örököst, az illetőt örökbe kellett fogadni. Az állam gyakran törvényben védte az örökbefogadók és örökbe fogadottak jogait, mivel a hagyományos gondolkodásmód sok esetben csak a vérszerinti kapcsolatokat érezte teljes értékűeknek. ➤[I. 1d; 185–186, 192–193]

Életmódtörténet I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 747 0

Ki gondolná, hogy a történelemben még az olyan egyértelműnek látszó fogalmak jelentése is változott, mint az anyaság vagy a gyilkosság, a többiről nem is beszélve? Hogy a vidéki és nagyvárosi emberek eltérő viselkedése mögött is ott van a történelem, s ezért az egyiknek hagyományosabb elgondolása van a családról, az ajándékról, a vagyonról, az időről vagy az ünnepről, a másiknak pedig újabb keletű? Ez a könyv nemcsak a lakás, az étkezés, az öltözködés, vagyis az anyagi környezet változásairól szól, hanem az emberi viselkedés és gondolkodásmód, az emberek közötti viszonyok történetéről is. Számos forrás és feladat segíti elő, hogy a következtetéseket maguk a diákok vonják le. Elsősorban felsőéves középiskolai diákoknak ajánljuk, illetve kézikönyvként mindenkinek, akit a nagy történelmi események mellett érdekel a mindennapok ezernyi apró részlete is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave