Lőrinc László

Életmódtörténet I.

Őskor - ókor


Mezopotámiai városi jogok – politikai közösségtudat

Mezopotámiában rengeteg város alakult ki, és sok forrás is maradt fenn működésükről. Egyes itteni városok polgárai (a polgár itt teljes jogú lakost jelent) a Kr. e. II. évezredtől kezdődően bizonyos államilag biztosított kiváltságokkal rendelkeztek, például mentesültek a közmunkáktól, katonai szolgálattól, adóktól, nem voltak bírságolhatók vagy letartóztathatók. ➤[II. 1] Az óbabiloni uralkodónak újév napján ünnepélyes fogadalmat kellett tennie ezeknek a kiváltságoknak a betartására. A mezopotámiai város életét a polgárok kerületi népgyűlései irányították, melyek egy-egy városkapunál verődtek össze. A város elöljárói a gazdagabb polgárok köreiből kerülhettek ki, és a Lúdas Matyi mese akkád őséből – ahol Döbrögi uraság szerepét a városi elöljáró játssza – arra lehet következtetni, hogy hatalmukkal gyakran vissza is éltek. (Egyébként a mese meglepően hasonló a miénkhez, azzal a különbséggel, hogy nem libát, hanem kecskét vesz el az egyszerű embertől az elöljáró, fizetség nélkül. Az első verés során nem mint építőmester, hanem mint királyi küldött férkőzik az úr közelébe, ám a két következő pontról pontra azonos a Lúdas Matyi történetében olvashatóval. Különböző nyelvű, kultúrájú emberek adták egymásnak, szájról szájra, földrészeken és évezredeken keresztül ezt a mesét, amíg eljutott Fazekas Mihály fülébe.) A közös kiváltságok és az ügyek tényleges vagy látszólagos közös intézése az ilyen városok lakóit egy politikai közösségbe kovácsolta, ami felváltotta a törzsi közösséget. Ez volt a helyzet a görög városállamokban és a korai Rómában is. Ha széleskörű önkormányzat nem is, de sajátos kiváltságok jellemezték a római kolóniákat (rómaiak telepes közösségeit idegen területeken) is a köztársaság idején.

Életmódtörténet I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 747 0

Ki gondolná, hogy a történelemben még az olyan egyértelműnek látszó fogalmak jelentése is változott, mint az anyaság vagy a gyilkosság, a többiről nem is beszélve? Hogy a vidéki és nagyvárosi emberek eltérő viselkedése mögött is ott van a történelem, s ezért az egyiknek hagyományosabb elgondolása van a családról, az ajándékról, a vagyonról, az időről vagy az ünnepről, a másiknak pedig újabb keletű? Ez a könyv nemcsak a lakás, az étkezés, az öltözködés, vagyis az anyagi környezet változásairól szól, hanem az emberi viselkedés és gondolkodásmód, az emberek közötti viszonyok történetéről is. Számos forrás és feladat segíti elő, hogy a következtetéseket maguk a diákok vonják le. Elsősorban felsőéves középiskolai diákoknak ajánljuk, illetve kézikönyvként mindenkinek, akit a nagy történelmi események mellett érdekel a mindennapok ezernyi apró részlete is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave