Lőrinc László

Életmódtörténet I.

Őskor - ókor


A büntetések: miért kell megölni a vétkes kőműves fiát?

A büntetés során ősi elvek nyomait lehet felfedezni, például a szemet szemért (talió) elvét. Ez a megfogalmazás maga is az ókori zsidó kultúrából (Ószövetség) ered, ➤[II. 2b21] de az elv megtalálható Hammurapi törvényeitől kezdve a római XII táblás törvényekig számos korai törvénygyűjteményben. ➤[II. 1e 196–197; 3.2] A talió törvénybe iktatása éppen azt a célt szolgálta, hogy a sértett családja megnyugodjon, a tettes ugyanazt a büntetést kapja az állami hatóságtól, amit a szokásjog – emberölés esetén a vérbosszú – mérne rá, vagyis hogy ne legyen lehetőség az elmérgesedő kölcsönös vérbosszúsorozatok kialakulására. Ez a magyarázata Hammurapi különös rendelkezésének, mely szerint ha egy építőmester gondatlanságából összedől egy ház, és a tulajdonos fia meghal, akkor az építőmester fiát kell megölni, hogy a mester ugyanazt veszítse, mint a kárvallott. ➤[II. 1e 229–230] A vérbosszú korlátozását a zsidó törvények is fontosnak tartották. Maga a megkövezés mint büntetésfajta a vérbosszú ellen is óv: ebben az esetben ugyanis nem egy ember a hóhér, hiszen az egész közösség dobálja a köveket, így az elítélt családja nincs kin bosszút álljon. A nem szándékosan ölő emberek számára pedig három, illetve hat menedékvárost jelöltek ki, ahova a megölt ember családtagjai elől menekülhettek. Viszont, ha a gyilkosság szándékos volt, a rokonok bosszút állhattak. ➤[II. 2a] Ha pedig ismeretlen a gyilkos, az adott város vénei közösen áldoznak fel egy állatot, melynek teteme felett megmossák kezeiket és kinyilvánítják: nem ők ölték meg azt az embert, és kérik az Istent, mentse meg őket az ártatlan vér ontásától, vagyis a gyanúsítgatás alapján történő bosszúktól. (Ugyanezt a gesztust teszi Pilátus is Jézus elítélésekor.)

Életmódtörténet I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 747 0

Ki gondolná, hogy a történelemben még az olyan egyértelműnek látszó fogalmak jelentése is változott, mint az anyaság vagy a gyilkosság, a többiről nem is beszélve? Hogy a vidéki és nagyvárosi emberek eltérő viselkedése mögött is ott van a történelem, s ezért az egyiknek hagyományosabb elgondolása van a családról, az ajándékról, a vagyonról, az időről vagy az ünnepről, a másiknak pedig újabb keletű? Ez a könyv nemcsak a lakás, az étkezés, az öltözködés, vagyis az anyagi környezet változásairól szól, hanem az emberi viselkedés és gondolkodásmód, az emberek közötti viszonyok történetéről is. Számos forrás és feladat segíti elő, hogy a következtetéseket maguk a diákok vonják le. Elsősorban felsőéves középiskolai diákoknak ajánljuk, illetve kézikönyvként mindenkinek, akit a nagy történelmi események mellett érdekel a mindennapok ezernyi apró részlete is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave