Lőrinc László

Életmódtörténet I.

Őskor - ókor


Emberi istenek

A civilizációs szinten ugyanúgy megtaláljuk az emberfölötti lények, istenségek, szellemek sokaságát, mint a törzsi viszonyok között. Ám ez a szellemvilág most már ugyanúgy tagolt, mint a civilizáció társadalma. A hierarchia élén az emberszerű istenségek állnak. Egyes korábbi természetszellemek vagy elvont természeti jelenségek tiszteletét erre a korszakra mindenhol átvette emberformájú megszemélyesítéseik, vagyis az istenek kultusza. A görög mitológiából jól kikövetkeztethető a fejlődés: az istenek jó része „beszélő nevű”; Uránosz eget, Eirené békét jelent. Ezek az istenségek eredetileg valamely elvont fogalmak voltak, később emberi alakot öltöttek. Ugyanezt a fejlődést megfigyelték Mezopotámiában és máshol is. A politeizmus (többistenhit) az isteneket emberszerű tulajdonságokkal és bizonyos területek feletti „illetékességgel” látja el. Bár általában van főisten is, aki saját szorosabb területén kívül végső soron „mindenért felelős”, ez az istenség azonban csak egy a sok közül. Itt is előfordul, amit a törzsi népeknél figyeltek meg, hogy éppen a főistenséget övezi a legkevesebb félelem, imádat és kultusz, mint például Mezopotámiában az emberekkel nem rokonszenvező Anut. Még Egyiptomban is, ahol a hivatalos papság nagy kultusszal övezte a mindenkori főistenséget, az egyszerű emberek sokkal többet foglalkoztak kisebb démonok, szellemek jóindulatának, segítségének megnyerésével. A mindenki istene nehezebben volt felfogható, mint az utazónak az utazók istene, vagy a memphiszinek Memphisz helyi istensége, a családi ősökről, védőszellemkről nem is beszélve. Az iráni vallás nem egy, hanem lényegében két főistenséget különített el, egy „jó istent” akitől a világ szép dolgai eredtek, és egy rosszat (a fiát, aki kevésbé hatalmas), a nyomorúság, szenvedés teremtőjét. A szellemvilágot is két részre osztották, és egyik részt az egyik, a másikat a másik „főhatóság” alá rendelték.

Életmódtörténet I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 747 0

Ki gondolná, hogy a történelemben még az olyan egyértelműnek látszó fogalmak jelentése is változott, mint az anyaság vagy a gyilkosság, a többiről nem is beszélve? Hogy a vidéki és nagyvárosi emberek eltérő viselkedése mögött is ott van a történelem, s ezért az egyiknek hagyományosabb elgondolása van a családról, az ajándékról, a vagyonról, az időről vagy az ünnepről, a másiknak pedig újabb keletű? Ez a könyv nemcsak a lakás, az étkezés, az öltözködés, vagyis az anyagi környezet változásairól szól, hanem az emberi viselkedés és gondolkodásmód, az emberek közötti viszonyok történetéről is. Számos forrás és feladat segíti elő, hogy a következtetéseket maguk a diákok vonják le. Elsősorban felsőéves középiskolai diákoknak ajánljuk, illetve kézikönyvként mindenkinek, akit a nagy történelmi események mellett érdekel a mindennapok ezernyi apró részlete is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave