Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Irodalom

ÁRON LÁSZLÓ 1982: Edmund Husserl. Budapest: Kossuth.
BENSELER FRANK (szerk.) 1984: Revolutionäres Denken – Georg Lukács: Eine Einführung in Leben und Werk. Benseler, F. Darmstadt–Neuwied: Luchterhand.
BERGSON HENRI 1889/1990: Idő és szabadság. Tanulmány eszméletünk közvetlen adatairól. (reprint) Szeged: Univerzum.
BERGSON HENRI 1896/1993: Matière et mémoire. Paris: P. U. F.
BERGSON HENRI 1900/1986: A nevetés. Budapest: Gondolat.
BERGSON HENRI 1907/1987: Teremtő fejlődés. Budapest: Akadémiai Kiadó.
BERGSON HENRI 1932/2002: Az erkölcs és a vallás két forrása. Budapest: Szent István Társulat.
BERNET RUDOLF, KERN ISO, MARBACH EDUARD 1989: Edmund Husserl. Darstellung seines Denkens. Hamburg: Felix Meiner.
BOURDET YVON 1972: Figures de Lukács. Paris: Anthropos.
COHEN-SOLAL ANNIE 2001: Sartre. Budapest: Európa.
DELEUZE GILLES 1999: Nietzsche és a filozófia. Budapest: Gond – Holnap.
DERRIDA JACQUES 1972/1998: A disszemináció. Pécs: Jelenkor.
DERRIDA JACQUES 1987/1995: A szellemről: Heidegger és a kérdés. Budapest: Osiris.
DERRIDA JACQUES 1991/2003: Az idő adománya: a hamis pénz. Budapest: Gond-Cura.
DERRIDA JACQUES 1993/1995: Marx kísértetei. Pécs: Jelenkor.
DERRIDA JACQUES 1996/1997: A másik egynyelvűsége avagy Az eredetprotézis. Pécs: Jelenkor.
DERRIDA JACQUES 1997/1997: Ki az anya? Pécs: Jelenkor.
DERRIDA JACQUES 1997/2000: Istenhozzád Emmanuel Lévinasnak. Pécs: Jelenkor.
DILTHEY WILHELM 1883–1910/1974: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Budapest: Gondolat.
ERDÉLYI ÁGNES 1974: Bevezető. In Dilthey, Wilhelm: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Budapest: Gondolat. 5–55.
FEHÉR M. ISTVÁN 1980: Jean-Paul Sartre. Budapest: Kossuth.
FEHÉR M. ISTVÁN 1992: Martin Heidegger. Budapest: Göncöl.
FEHÉR M. ISTVÁN et al. 1991: Utak és tévutak. Előadások Heideggerről. Budapest: Atlantisz.
FEKETE ÉVA – KARÁDI ÉVA (szerk.) 1980: Lukács György élete képekben és dokumentumokban. Budapest: Corvina.
FINK EUGEN 1930/1997: Megjelenítés és kép. In Bacsó Béla (szerk.): Kép, fenomén, valóság. Budapest: Kijárat. 47–96.
GADAMER HANS-GEORG 1960/1984: Igazság és módszer: egy filozófiai hermeneutika vázlata. Budapest: Gondolat.
GADAMER HANS-GEORG 1994: A szép aktualitása. Budapest: T-Twins.
GADAMER HANS-GEORG 2000: A filozófia kezdete. Budapest: Osiris.
GRONDIN JEAN 2002: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Budapest: Osiris.
HARTMANN NICOLAI 1931–1949/1972: Lételméleti vizsgálódások. Budapest: Gondolat.
HEIDEGGER MARTIN 1927a/2001: Lét és idő. Budapest: Osiris.
HEIDEGGER MARTIN 1927b/2001: A fenomenológia alapproblémái. Budapest: Osiris.
HEIDEGGER MARTIN 1929/2000: Kant és a metafizika problémája. Budapest: Osiris.
HEIDEGGER MARTIN 1930/2004: A metafizika alapfogalmai. Budapest: Osiris.
HEIDEGGER MARTIN 1950/2006: Rejtekutak. Budapest: Osiris.
HEIDEGGER MARTIN 1953/1995: Bevezetés a metafizikába. Budapest: Ikon.
HEIDEGGER MARTIN 1967/2003: Útjelzők. Budapest: Osiris.
HUSSERL EDMUND 1900/2002: Logikai vizsgálódások I. Kifejezés és jelentés. In Passim IV. 1. (2002), 1–69.
HUSSERL EDMUND 1905/2002: Előadások az időről. Budapest: Atlantisz.
HUSSERL EDMUND 1907/1972: A fenomenológia ideája. In Uő: Válogatott tanulmányai. Budapest: Gondolat. 27–110.
HUSSERL EDMUND 1911/1972: A filozófia mint szigorú tudomány. In Uő: Válogatott tanulmányai. Budapest: Gondolat. 111–192.
HUSSERL EDMUND 1931/2000: Karteziánus elmélkedések. Budapest: Atlantisz.
HUSSERL EDMUND 1936/1998: Az európai tudományok válsága. Budapest: Atlantisz.
INGARDEN ROMAN 1931/1977: Az irodalmi műalkotás. Budapest: Gondolat.
JASPERS KARL 1948/2004: A filozófiai hit. Gödöllő: Attraktor.
JASPERS KARL 1950/1987: Bevezetés a filozófiába. Budapest: Európa.
JASPERS KARL 1977/1998: Filozófiai önéletrajz. Budapest: Osiris.
KADARKAY ARPAD 1991: Georg Lukács: Life, Thought, and Politics. Oxford: Blackwell.
KARDOS ANDRÁS (szerk.) 1997: A Budapesti Iskola: Tanulmányok Lukács Györgyről. I–II. Budapest: Argumentum–Lukács Archívum.
LÉVINAS EMMANUEL 1954/1997: Nyelv és közelség. Pécs: Jelenkor.
LÉVINAS EMMANUEL 1961/1999: Teljesség és végtelen. Pécs: Jelenkor.
LUKÁCS GYÖRGY 11910/1997: A lélek és a formák. Kísérletek. Budapest: Lukács Archívum–Napvilág.
LUKÁCS GYÖRGY 1921/1975: A regény elmélete. In Uő: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete. Budapest: Magvető, 478–593.
LUKÁCS GYÖRGY 1965/1978: Az esztétikum sajátossága. Budapest: Magvető.
LUKÁCS GYÖRGY 1923/1878: Történelem és osztálytudat. In Uő: Történelem és osztálytudat. Budapest: Magvető, 197–660.
MERLEAU-PONTY MAURICE 1953/2005: A filozófia dicsérete. Budapest: Európa.
MERLEAU-PONTY MAURICE 1953/2005: A látható és a láthatatlan. Budapest: L’Harmattan.
MERLEAU-PONTY MAURICE 1961/2002: A szem és a szellem. In Bacsó Béla (szerk.): Fenomén és mű. Budapest: Kijárat, 54–78.
MERLEAU-PONTY MAURICE 2005: Bergson létesülőben. In Uő: A filozófia dicsérete. Budapest: Európa, 289–310.
MEZEI GYÖRGY 1984: Ernst Cassirer. Budapest: Kossuth.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1872/1986: A tragédia születése. Budapest: Európa.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1873/1992: A nem-morálisan fölfogott igazságról és hazugságról. Athenaeum I./3. 3–15.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1873–1876/2004: Korszerűtlen elmélkedések. Budapest: Atlantisz.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1881/2000: Virradat. Gondolatok az erkölcsi előítéletekről. Budapest: Holnap.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1882/1997: A vidám tudomány. Budapest: Holnap.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1885/2000: Így szólott Zarathustra. Budapest: Osiris/Gond.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1886/2000: Túl jón és rosszon. Budapest: Műszaki.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1887/1996: Adalék a morál genealógiájához. Budapest: Holnap.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1888/1993: Az Antikrisztus. Szeged: Ictus.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1888/1994: Ecce homo. Budapest: Göncöl.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1888/2002: A hatalom akarása. Minden érték átértékelésének kísérlete. Budapest: Cartaphilus.
NIETZSCHE FRIEDRICH 1889/2004: Bálványok alkonya. Nietzsche kontra Wagner. Budapest: Holnap.
OLLIG HANS-LUDWIG 1979: Der Neukantianizmus. Stuttgart: Metzler.
ORBÁN JOLÁN 1994: Derrida írás-fordulata. Pécs: Jelenkor.
POSZLER GYÖRGY 1986: Az évszázad csapdái: Tanulmányok Lukács Györgyről. Budapest: Magvető.
PÖGGELER OTTO 1983: Der Denkweg Martin Heideggers. Pfullingen: Neske.
RICKERT HEINRICH 1934/1987: A filozófia alapproblémái. Budapest: Európa.
RICŒUR PAUL, CHANGEUX JEAN-PIERRE 2001: A természet és a szabályok. Budapest: Osiris.
RICŒUR PAUL, LACOCQUE ANDRÉ 2003: Bibliai gondolkodás. Budapest: Európa.
RICŒUR PAUL 1997: Fenomenológia és hermeneutika. Budapest: Kossuth.
RICŒUR PAUL 1999: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Budapest: Osiris.
SAFRANSKI RÜDIGER 2002: Nietzsche. Szellemi életrajz. Budapest: Európa.
SARTRE JEAN-PAUL 1936/1997: Az ego transzcendenciája. Debrecen: Latin Betűk.
SARTRE JEAN-PAUL 1938/2001: Az undor. Regények és elbeszélések. Budapest: Európa.
SARTRE JEAN-PAUL 1943/2006: A lét és a semmi. Budapest: L’Harmattan.
SCHELER MAX 1916/1979: A formalizmus az etikában és a materiális értéketika. Budapest: Gondolat.
SCHELER MAX 1928/1995: Az ember helye a kozmoszban. Budapest: Osiris.
SPIEGELBERG HERBERT 1982: The Phenomenological Movement. Hága–Boston–London: Martinus Nijhoff.
SZABÓ ZSIGMOND 2005: A keletkezés ontológiája. Budapest: L’Harmattan.
SZERDAHELYI ISTVÁN 1988: Lukács György. Budapest: Akadémiai.
TATÁR GYÖRGY 1989: Az öröklét gyűrűje. Nietzsche és az örök visszatérés gondolata. Budapest: Gondolat.
WALDENFELS BERNHARD 1987: Phänomenologie in Frankreich. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
WORMS FRÉDÉRIC 2004: Bergson ou les deux sens de la vie. Paris: P. U. F.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave