Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Boros Gábor: Történelemfilozófia

Semmiképp sem valami magától értetődő dolog, hogy a történelmet filozófiai vizsgálatnak vetjük alá. Csak néhány ellenpélda: a szinte minden diszciplína számára mértékadó Arisztotelész a Poétika 9. fejezetében elhatárolja egymástól a poétika filozófiai diszciplínáját, amely arról szól, ami megtörténhetik, a történelem nem filozófiai diszciplínájától, amely a ténylegesen megtörtént dolgokat beszéli el. Az újkor kezdetén Hobbes és Descartes ugyan más-más alapon, de egyként kizárja a történelmet a filozófia vizsgálódási területei közül. A diszciplína névadója Voltaire volt A történelem filozófiája című, 1765-ös írásával, ám e mű sajátos keveréke a néprajzi és antropológiai fejtegetéseknek, valamint az úti beszámolóknak, noha természetesen nem nélkülöz bizonyos filozófiai jelentőséget. Condorcet, Kant és Lessing voltak azok, akik tematikusan és módszertanilag is csakugyan a történelem filozófiai megközelítésével foglalkoztak a korábban már tárgyalt írásaikban. A klasszikus történelemfilozófia kétségkívül Hegel történelemfilozófiai előadásaival jutott el kibontakozásának végső fázisához, amelyhez a 19. században már csak Marx vállalkozása mérhető, amely – a többi filozófiai diszciplínánál talán még nagyobb mértékben – a történelemfilozófiát sem átalakítani, hanem forradalmi úton megvalósítani próbálta. A „genealógia” korábban már szintén tárgyalt nietzschei programja is tekinthető a történelemfilozófia elágazásának, melynek igazi kibontakozása azért mégis a 20. századra tehető. Minden bizonnyal azzal függ ez össze, hogy a mechanikai gondolkodás általános válságával előtérbe kerültek a nem „egzakt” tudományok sajátos tudományosságára vonatkozó kérdésfeltevések és vizsgálódások, melyek közül az egyik legfontosabb a történelem tudománya, illetve tudományai: a művészettől a filozófián és a valláson át a tudományokig a történeti kutatás mindenütt a korábbinál nagyobb szerephez jutott. A hermeneutika révén Diltheynél módszertani reflexiók is kapcsolódtak hozzá, s a mindennapi életnek a tudomány világával szembeni hangsúlyozása például Heidegger korai munkáiban szintén nagymértékben hozzájárult a történelemfilozófia kialakulásához.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave