Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


1.1. Nyelvfilozófia, a nyelvészet filozófiája és nyelvészeti filozófia

A nyelvvel foglalkozó szaktudomány, a nyelvészet története – hasonlóan a többi tudományéhoz – a nyelvre vonatkozó filozófiai spekulációkkal kezdődött. „Annak” – mondja a nyelvészet történésze –, „amit ma korai nyelvészeti vizsgálódásnak látunk, a legnagyobb része a philosophia címszó alatt történt” (Robins 1999: 22). A nyugati intellektuális hagyományban a nyelvről való filozófiai gondolkodás gyökerei az antikvitásban keresendőek, gondoljunk például Platón Kratülosz című dialógusára vagy Arisztotelész Herméneutikájára. A nyelvfilozófia mint elkülönült vizsgálódási terület a modern kor szakosodási tendenciáinak a terméke. Így a „nyelvfilozófia” kifejezés megszületése, akárcsak a „történelemfilozófiáé”, a 18. századig váratott magára. A „történelemfilozófia” terminust (tehát a szót, de mint mondani szokták, nem a fogalmat) Voltaire alkotta meg, míg a „nyelvfilozófia” (Sprachphilosophie) terminus bevezetésének, legalábbis elterjesztésének érdeme Herdert illeti meg.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave