Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Az antik filozófia korszakai

Az antik filozófiához többféle módon közelíthetünk. Kiindulhatunk valamilyen modern filozófiafelfogásból, és rákérdezhetünk például arra, hogy milyen megoldásokat kínálnak az ókoriak „a” filozófia örök problémáira, hirdethetjük a „visszatérést a régiekhez”, saját filozófiai ideálunkat vetítve vissza régebbi korokba, próbálhatunk az általunk preferált filozófia irányába mutató előzményeket találni az antik anyagban, vagy éppenséggel hangsúlyozhatjuk annak újszerűségét az előzményekhez képest. Egy másik felfogás szerint a filozófia lényegileg történeti jelenség, e sajátságát soha nem vetkőzheti le; ennek fényében a filozófia örök kérdéseinek elgondolása, a hanyatlástörténet és a teleologikus fejlődéstörténet egyaránt kétségesnek tűnik. E hangsúlyozottan történeti megközelítés alapján az antik filozófia vonatkozásában feladatunknak tekinthetjük annak feltárását, hogy miként alakulnak ebben a korszakban a filozófia fogalmi keretei. Jelen áttekintés ezt a fajta eljárást követi. A filozófia valamilyen előzetes értelmezésére persze szükségünk lesz, már csak azért is, hogy megállapíthassuk, mi tartozik bele az elbeszélendő történetbe és mi nem. Ezt az előzetes fogalmat azonban nem kell közvetlenül valamilyen modern filozófiakoncepcióból merítenünk: alapul vehetjük a filozófiának azt az értelmezését is, amely a görög kultúrában az i. e. 5-4. század fordulójára kialakult.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave