Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Mágia, természetfilozófia, teozófia

Mágia és természetfilozófia azért kerülnek egymás mellé, mert a reneszánsz idején – s részben még a 17. században is – a természet működésének befolyásolása még nem a természet tudományos alapú vizsgálatának s az erre épülő technikai-technológiai cselekvésnek a feladata volt. A mechanikai gondolkodásnál sokkal elterjedtebb volt a természetnek az az értelmezése, amely éppenséggel nem csupán természetet lát benne a későbbi naturalizmus természetfelfogásának módján, hanem többé-kevésbé lelkes létezőket, melyek valamiképp az emberi s isteni kommunikációval analóg módon megszólíthatók, s rábírhatók a számunkra kedvező cselekvésre. S ha még azt is meggondoljuk, hogy a természeti anyagokat néhány elemi összetevő kombinációjaként fogták föl, akkor azt is beláthatjuk, hogy könnyen juthattak arra a gondolatra, hogy az elemek a különböző praktikák által újrakombinálhatók. Vagyis fennáll a lehetősége annak, hogy meghatározott anyagokból tetszés szerint hozzunk létre újakat. Természetkutatás, orvoslás, filozófia, alkímia, teológia alig szétválaszthatóan keveredik az idetartozó gondolkodóknál, de gyakran a máshová soroltak sem mentesek olyan gondolkodási mintáktól, melyeket manapság okkultnak tekintenénk.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave