Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A fenomenológiai mozgalom

A fenomenológiai mozgalomhoz olyan gondolkodókat sorolhatunk, akik részben Husserl szorosabb tanítványi köréhez tartoztak, részben Husserl gondolataihoz kapcsolódtak saját műveikben. A fenomenológiai mozgalom nem jelent egységes iskolát, amelyhez a problémák, megoldások és alapfogalmak egy meghatározott együttese tartozna, mint amilyen például a neokantianizmus. A fenomenológiai mozgalomhoz csatlakozó gondolkodók mindnyájan valamiképp Husserlhez és a husserli fenomenológia bizonyos alapvető belátásaihoz nyúlnak vissza, a fenomenológiában ugyanakkor nem egy doktrínát, hanem elsősorban módszerfogalmat, illetve sajátos hozzáállást látnak. Ha az egymástól nagyon is eltérő gondolkodók között valamilyen mindnyájuk által vallott közös elemet keresünk, akkor talán a következőket mondhatjuk: 1. A fenomenológiai mozgalom tagjai egyetértenek Husserllel a metafizikára vonatkozó kritikájában és az intencionalitás fogalmának radikálisan új kiindulópontként való meghatározásában; 2. a fenomenológiai redukció mint öneszmélés mindnyájuknál kitüntetett jelentőségre tesz szert; 3. gondolkodásukban a dolog helyett az értelem és a tapasztalás fogalma játszik meghatározó szerepet.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave