Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Quintus Septimius Florens Tertullianus (155 körül–220)

A pogány római katonatiszt gyermeke megbecsült ügyvéd lesz Rómában, majd 193-ban megtér és szülővárosában telepszik le. 207 körül egy szélsőségesen aszketikus, az egyházi vezetők személyes sugalmazás általi kiválasztását hirdető keresztény irányzat, a montanizmus hívéül szegődik, később pedig ezen belül is külön mozgalmat alapít, amelynek tagjai tertullianistáknak nevezik magukat. Teoretikus szempontból legjelentősebb művei a gnosztikusoknak címzett vitairatok, mint például a Krisztus testéről (De carne Christi), a Markión ellen (Adversus Marcionem); az Adversus Hermogenen (Hermogenész ellen); A valentinianusok ellen (Adversus Valentinianos), a Praxeasz ellen (Adversus Praxean), a De anima (A lélekről, 210/213) és a De resurrectione carnis (A test feltámadásáról). Fennmaradtak még tőle apologetikus írások, mint az Adversus Nationes (A Pogányok ellen), a Védőbeszéd (Apologeticum 197) és A lélek tanúságtétele (De testimonio animae), valamint morálteológiai művek, amelyek közül a legfontosabbak A bálványimádásról (De idololatria), A látványosságokról (De spectaculis), A türelemről (De patientia) és A keresztségről (De baptismo).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave