Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Reinhold: a kanti filozófia szellemének kidolgozása

1789-ben Karl Leonhard Reinhold (1758–1823) három részből álló tanulmányt publikált Wie ist Reformazion der Philosophie möglich? (Hogyan lehetséges megreformálni a filozófiát?) címmel. A Reformazion kifejezés egyszerre utal a vallási mozgalomra és a forradalomra. Első megközelítésben úgy tűnik, hogy Reinhold eldöntetlenül hagyja azt az alapvető kérdést, hogy ez a reformáció vajon lejátszódott-e már, vagy most kell végrehajtani. Reinhold bevezet két, egymással szoros kapcsolatban álló fogalmat: az általános érvényűség (allgemein gültig) és az általánosan érvényes (allgemein geltend) fogalmait. Az általános érvényűség alatt Reinhold a filozófia szigorúan bizonyított eredményeit és belátásait érti. Az általánosan érvényes viszont annyit jelent mint széleskörűen elfogadott, mindenki által érvényesnek tekintett. Reinhold fontos újítása az volt, hogy megkülönböztette egymástól a tudományosság két oldalát: a szigorú bizonyításokat és a konszenzus kialakítását. Ez a két fogalom azonban szorosan összefügg; így jó okkal feltételezhetjük, hogy ha egy koncepció nem általánosan érvényes, akkor az általános érvényűségével is problémák vannak (Reinhold 1789: 32). Reinhold ebből az összefüggésből indult ki a kanti filozófia szellemének rekonstruálásakor. E program körvonalait a szintén 1789-ben megjelent Versuch einer neuen Theorie des menschlichen Vorstellungsvermögens (Kísérlet az emberi képzetalkotó képesség elméletének megalkotására) című könyvében dolgozta ki. A mű három könyvre oszlik, melyek közül az első a képzetalkotó képesség elméletére vonatkozó szükségletről szól, a második a képzetalkotó képesség általános elméletével foglalkozik, a harmadik pedig a megismerőképesség elméletét tárgyalja. A könyv felépítésére vetett előzetes pillantás máris jól mutatja, hogy Reinhold egy bizonyos fajta kontextust keres A tiszta ész kritikájának tanulmányozásához: ezzel a kontextualizáló értelmezéssel próbálja eloszlatni a mű érthetetlenségére és homályosságára vonatkozó ellenvetéseket. A könyv alapgondolatát Reinhold a következőképpen fogalmazta meg: „A képzet az egyetlen, amelynek valóságosságában minden filozófus egyetért, ha a filozófia világában egyáltalán bármiben is egyet lehet érteni. […] Aki azonban elismeri a képzetet, annak a képzetalkotó képességet is el kell ismernie, vagyis azt, ami nélkül a képzetet nem lehet elgondolni” (190). Reinhold a képzetalkotó képesség háromféle fogalmát különbözteti meg:

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave