Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Szókratész: a lélek, az erények és a cáfolat módszere

Szókratész filozófiája elválaszthatatlanul összefonódik rendkívüli személyiségével. Számolnunk kell persze azzal, hogy tanítványai idealizáltan ábrázolják őt: Platón dialógusait olvasván sokszor az a benyomásunk, hogy Szókratész maga a két lábon járó filozófia. „Szókratész” a későbbi ókor filozófiai irodalmában is az ideális filozófust testesíti meg. Annál is inkább érdemes a platóni ábrázolásból, mely e hagyomány kiindulópontját adta, Szókratész személyes vonásait kiemelnünk. Szókratész viselkedése gyökeresen eltér a tipikus athéni polgárétól. Külső megjelenését tekintve igénytelen, a fizikai fájdalmakkal és gyönyörökkel szemben egyaránt közömbös, nem törekszik vagyon, politikai befolyás vagy hírnév megszerzésére. Gondolkodása öntörvényű, több esetben bizonyságát adja, hogy akkor sem hajlandó meggyőződése ellenében cselekedni, ha ezzel életét kockáztatja. Nonkonformizmusa részint az észérvekhez való ragaszkodásán alapul (Kritón 46B), részint azon a meggyőződésén, hogy filozófiai tevékenységével isteni parancsot teljesít (Védőbeszéd 28D–29A). Szókratész nem csupán nem ír, hanem szóban sem ad elő pozitív filozófiai tantételeket, ehelyett inkább mások nézeteit vizsgálgatja. Beszélgetőtársai között korának társadalmi és intellektuális tekintélyei, politikusok, költők és szofisták, valamint a város előkelő fiatalemberei mellett egyszerű mesterembereket, sőt rabszolgákat is találunk. Beszélgetési stílusa rejtélyes és zavarba ejtő. Noha folyvást önnön tudatlanságát hangsúlyozza, mindig megőrzi fölényét a vita során. Cáfoló módszerével megfosztja beszélgetőpartnereit meggyökeresedett meggyőződéseiktől, ám ezek helyett nem ad a kezükbe pozitív tanítást, hanem rájuk bízza a felvetett kérdések megoldását. Ez az eljárás egész lényében érinti a beszélgetőpartnert, arra kényszeríti, hogy „számot adjon életéről” (Lakhész 187E). Szókratész iránt éppen ezért nehéz lehetett közömbösnek maradni, számos polgártársából heves ellenérzést vagy fenntartás nélküli rajongást váltott ki.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave