Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Etika és politika

A platóni etikai gondolkodás abból indul ki, hogy mindenki saját javára vagy a boldogságra törekszik (lásd 1.3.1.1.). E tételt a legtöbben elfogadták, ám abban a kérdésben, hogy mi is ez a jó, már sokkal kevésbé uralkodott egyetértés. Az egyik válasz értelmében a jó nem egyéb, mint gyönyör (hédoné). A Prótagoraszban Szókratész a hedonizmus mellett érvel (351B skk.). Fejtegetése szerint döntéseinket nem pusztán a pillanatnyi gyönyör, illetve fájdalom alapján hozzuk meg, hanem hosszú távú számítás alapján próbáljuk a gyönyört maximalizálni, a fájdalmat minimalizálni. Vitatott, hogy Platón elfogadja-e a hedonizmust a Prótagorasz írása idején, vagy „a sokaság” nézetét vázolja fel és igazítja ki. Mindenesetre a Gorgiaszban, mely ugyancsak az első kronológiai csoportba tartozik, részletesen cáfolja a jó és a gyönyör azonosítását (492E skk.). Az Állam egy fejtegetése szerint a jó nem lehet sem gyönyör, sem tudás (505B–D). A hedonizmus elleni érv, hogy nem csupán jó, hanem rossz gyönyörök is vannak. A jó tudásként való meghatározása pedig körben forgónak bizonyul. Arra a kérdésre ugyanis, hogy milyen tudásról is volna szó, e nézet hívei nem tudnak egyebet válaszolni, mint hogy a tudásáról. Platón e munkában a jót transzcendens ideaként mutatja be, mely a valóság egészének szerkezetét megszabja (a kérdésre alább visszatérünk). A kései Philébosz még egyszer felveti az emberi életben megvalósuló jó problémáját. A legjobb életnek itt a „kevert” életforma bizonyul, mely a tudást és a gyönyör tiszta formáját egyaránt magában foglalja. A keverék alkotóelemeinek rangsorában a tudás megelőzi a gyönyört.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave