Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Hagyomány és filozófiai érvelés

Plótinosz egyetlen alkalommal bocsátkozik vitába kifejtett formában egy kortárs szellemi áramlattal, A gnosztikusok ellen (II.9 [33]) írott értekezésben. A gnózis részletes cáfolatát az tette szükségessé, hogy Plótinosz körének bizonyos tagjai, akik korábban találkoztak e tanítással, továbbra is e veszélyes eszmék befolyása alatt álltak (II.9.10). Porphüriosz beszámol a gnosztikusokkal folytatott vitáról. Elbeszélése szerint ő maga és Plótinosz másik közeli tanítványa, Ameliosz több, állítólagos ősi kinyilatkoztatásról bizonyították vitairataikban, hogy kortárs hamisítványok (Plótinosz élete 16.). Több, általa említett név alatt szerepelnek értekezések az egyiptomi Nag Hammadiban felfedezett gnosztikus iratok között (Zósztrianosz, Allogenész, Meszosz). Plótinosz antignosztikus értekezésében kifejti a görög filozófiai hagyományhoz való szigorú ragaszkodásának indokait. Szemében a gnosztikusok újítók, akik elpártoltak a görögök régi filozófiai hagyományától (érdekes módon a keresztények hasonlóképpen saját kebelükből kiszakadt eretnekeknek tartják a gnosztikusokat). Ami tanításukban helyes, azt Platóntól veszik, amit ők maguk adnak hozzá, hogy külön irányzatot alapítsanak, nem találja el az igazságot (II.9.6). Az ellenfelek effajta tradicionalista kritikája a korban megszokott. Figyelemre méltó azonban, hogy Plótinosz a görög filozófiát a racionális vita hagyományaként azonosítja (14, 36 skk.): a gnosztikusoknak lépten-nyomon a filozófiai vita szabályainak megsértését (6, 43 skk.), a bizonyítás elmaradását (10, 10 sk.), dramatikus-mitologizáló előadásmódjukat veti szemükre (13, 8–11). Az értekezés egyik fő célja a gnosztikusok tételének cáfolata, mely szerint az érzékelhető világ és alkotója rossz. A kozmosz Plótinosz felfogásában nem a legmagasabb szintje a valóságnak, ám az értelemmel felfogható világ legszebb képmása, és maga is örökkévaló isteni lény. A test megvetését úgyszintén elhibázottnak tartja. A gnosztikusok kiválasztottságtudatának jogosságát is megkérdőjelezi: miért épp a gnosztikusok lennének isten fiai minden ember közül, és miért érnének többet az egész mindenségnél, anélkül hogy ezért bármit is tennének (II.9.9)? Mindezen ellenvetések alapja a görög filozófiai hagyományban alapvető kozmoszgondolat, az a meggyőződés, hogy a mindenség ésszerű törvényeknek engedelmeskedő egészet alkot, mely nem ismer kivételeket. Végül pedig kifogásolja, hogy a gnosztikusok világmegvetésüknek köszönhetően nem törődnek az e világon belül gyakorolható erénnyel (areté), holott enélkül lehetetlen felemelkedni istenhez (II.9.15).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave