Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A terminusok sajátosságai

A Summa logicae olyan mű, amely a terminusok szemantikai tulajdonságainak vizsgálatát a logika egyik alapvető feladatának tekintő középkori hagyományhoz tartozik. Ezt a logikai hagyományt a szakirodalomban terminista logikának vagy logica modernának (modernorumnak), a művelőit pedig terministáknak szokták nevezni. Ezek használható címkék, ám tudni kell róluk, hogy a középkor végén terjedtek el, és nem voltak semleges elnevezések. A „terminista” és a „modern” jelzőt a 15. században a késő középkori filozófiai és teológiai iskolák egyetemi vitái során használták, gyakran pejoratív éllel, s hasonló asszociációs mezővel, mint a „nominalista” kifejezést (lásd 3.10.9.). A 12. és a 13. században azonban, valamint még Ockham idejében is a „modern” mindenekelőtt egyszerűen kortársat jelentett, a „terminista” kifejezés pedig nem volt használatban (Gilbert 1974). A terminusok sajátosságainak vizsgálata mindazonáltal a logikának és a logika oktatásának a részét képezte egy nagyon jelentős logikai tradíció szerint, függetlenül a „terminista” logikusok metafizikai s ezen belül is mindenekelőtt az univerzáléproblémát illető elkötelezettségétől. Az ebben az értelemben terministának nevezhető logikai tradíció sokkal inkább egy másik nyelvfilozófiai-logikai tradícióval áll szemben, az ún. modista logikával (erről lásd 3.10.5.).

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave