Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Diogenész Laertiosz 9.61–62 (Caizzi 1A, 6, 7, 9)8

(1) Az éliszi Pürrhón Pleisztarkhosz fia volt, miként erről Dioklész is beszámol. Apollodórosz azt állítja Krónikáiban, hogy korábban festő volt, és Brüszónnak, Sztilpón fiának [vagy tanítványának?] volt a tanítványa,9 ahogy Alexandrosz a Filozófusiskolák című művében mondja. A későbbiekben Anaxarkhosz tanítványa lett, akit mindenhová elkísért, úgyhogy még az indiai „meztelen filozófusokkal”, valamint a mágusokkal is találkozott. (2) Valószínűleg ebből a forrásból merítve gyakorolta ilyen emelkedett módon a filozófiát, melynek a megragadhatatlanságban és ítéletalkotás felfüggesztésében álló fajtáját bevezette…10 (3) Ugyanis azt szokta mondani, hogy semmi sem helyes, sem helytelen, sem jogos, sem jogtalan, és hasonlóképpen minden esetre érvényes, hogy semmi sem létezik valójában,11 és hogy az emberek minden tevékenységét a konvenció és a szokás vezérli,12 minthogy egyetlen dolog sem inkább ez, mint éppen az. (4) Életében is ezeket az elveket követte, nem tért ki semmi elől, nem óvta magát semmitől, mindennel egyenesen szembement, amivel csak találkozott, legyen szó szekérről, szakadékról, kutyáról, és általánosságban semmit sem bízott az érzékszerveire. Azonban, mint erről a karüsztoszi Antigonosz beszámol, követői mellette voltak és vigyáztak rá. Ainészidémosz ezzel szemben azt állítja, hogy filozófiájának a véleményfelfüggesztés volt a vezérelve, de élete és cselekedetei során körültekintően járt el. Kilencvenéves koráig élt.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave