Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz 63–67187

(1) Ezután azt kell belátnunk – az érzékeléseket és az érzéseket véve ehhez alapul (hiszen így lesz legszilárdabb a meggyőződésünk) –, hogy a lélek finom részekből álló test, mely az egész összetétel mentén188 el van szórva, igen hasonló a szélhez,189 melybe némi hő keveredett, s bizonyos tekintetben az előbbihez, más tekintetben az utóbbihoz hasonlít. De van egy része,190 mely finom részecskékből álló felépítésével nagymértékben eltér még ezektől is, és ennek révén könnyebben szenved hatást együttesen191 az összetétel egyéb részeivel is. (2) Mindezt megmutatják a lélek képességei, érzései, mozgékonysága, gondolatai és azok a sajátságai, amelyektől megfosztva meghalunk. (3) Továbbá meg kell értenünk azt is, hogy a lelket illeti a legnagyobb felelősség az érzékelésért;192 ámde nem bírna érzékeléssel, ha az összetétel másik része valamiképpen körül nem zárná őt. Az összetétel többi része pedig biztosítva a lélek számára ezt a fajta felelősséget, maga is befogad a lélektől egy bizonyosfajta járulékos tulajdonságot, ám nincs birtokában mindannak, aminek a lélek. (4) Ezért amikor a lélek eltávozik, az összetétel másik része nem bír érzékeléssel. Ugyanis nem maga bírta önmagában ezt a képességet, hanem egy másik, vele együtt született dolog számára biztosította, amely a benne tökéletességre jutott képesség révén egy folyamat során rögtön létrehozza az érzékelőképesség járulékos tulajdonságát önmaga számára, és átadja az iméntinek is a szomszédságnak és az együttes hatásszenvedésnek köszönhetően, amint mondtam. (5) Ezért aztán a lélek, amíg benne van [az összetétel másik részében], soha nem veszíti el az érzékelést valamely más rész távozása miatt, hanem bármi is pusztul el belőle magával a tartalmazó – akár az egész, akár valamely rész – bomlásával együtt, mindaddig, míg megmarad, bírni fog érzékeléssel. Az összetétel másik része viszont nem bír érzékeléssel, még ha egészében vagy részben megmarad is, ha amaz távozik belőle, az atomok bármekkora sokasága is az, ami kiteszi a lélek természetét.193 (6) Továbbá, ha az egész összetétel felbomlik, a lélek szétszóródik, és nem rendelkezik ugyanazon képességekkel és mozgással sem, úgyhogy érzékeléssel sem bír. Mert nem gondolható el, hogy érzékeljen, mikor nincs benne ebben a szervezetben, és ugyanazon mozgásokat végezze, amikor az, ami tartalmazza és körbeveszi, nem olyan, mint amilyenben most van és e mozgásokat végzi. (7) Továbbá, az eddigieken felül a következőt is meg kell értenünk. A „testetlent” a szó leggyakoribb használatában arra alkalmazzák, ami önállóként elgondolható; viszont a testetlent nem lehet önállóként elgondolni, kivéve az űrt.194 Az űr pedig sem hatást gyakorolni, sem hatást szenvedni nem képes, hanem csak módot ad a mozgásra a testeknek önmagán keresztül. Ily módon azok, akik a lelket testetlennek mondják, értelmetlenséget beszélnek. Hiszen nem volna képes semmit sem tenni, sem elszenvedni, ha ilyesféle volna. Valójában az a helyzet, hogy ezen járulékos sajátságok közül mindkettőt világosan felfedezhetjük a lélekben.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave