Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 3.136–176195

(1) Most pedig azt fogom kifejteni, hogy az értelem és a lélek196 között szoros kapcsolat van és egyetlen természetet alkotnak, de az, ami mintegy a fő és ami az egész testben uralkodik, a megfontoló okosság, amelyet értelemnek, elmének nevezünk. Ez a mellkas középső részében helyezkedik el szilárdan rögzítve. Mert itt verdes a rémület és a félelem, eme tájékon cirógatnak bennünket az örömök: itt van tehát az értelem vagy elme.197 A lélek fennmaradó része, amely az egész testben szét van szóródva, az elmének engedelmeskedik, és annak bólintására és intésére jön mozgásba. (2) Egyedül az értelem gondolkodik önmagában és van meg a maga öröme, mikor semmiféle dolog nem háborgatja sem a lelket, sem a testet. Ha fáj a fejünk vagy a szemünk, mert rátámadt a kín, nem gyötrődik vele együtt az egész testünk; ugyanígy az értelem maga olykor fájdalmat érez vagy örömtől repes, miközben a lélek többi részét tagjainkban semmi új inger nem hozza mozgásba. Ám mihelyt erőteljesebb félelem háborgatja az elmét, azt látjuk, hogy tagjainkban az egész lélek osztozik vele ebben az érzésben: az egész testet veríték önti el, elsápad, dadog a nyelv és elakad a szó, elhomályosul a szem, zúg a fül, rogyadozik a láb, végül pedig az emberek gyakorta összeesnek az értelmüket elborító rémülettől. Ebből bárki könnyen rájöhet, hogy a lélek összekapcsolódik az értelemmel, és mihelyt az értelem ereje mozgásba hozza, azon nyomban előrehajtja és taszítja a testet. (3) Ugyanez a gondolatmenet megmutatja, hogy az értelem és a lélek testi természetű. Mert amikor látjuk, hogy előrelendíti a végtagokat, kiragadja az álomból a testet és megváltoztatja a tekintetet, továbbá az egész embert irányítja és kormányozza – és hogy ezek közül semmi sem következik be érintés nélkül –, nemde el kell ismernünk, hogy az értelem és a lélek testi természetű? Azonkívül látod, hogy az értelem a testtel együtt szenved el hatásokat198 és osztozik a test érzéseiben. Ha a borzasztó erejű fegyver széthasítván a csontokat és az izmokat mélyen beléjük hatolva magát az életet nem veszélyezteti is, mégis elernyedés követi, édes földre hanyatlás, és a földön az értelem felindulása, olykor pedig mintegy bizonytalan akarat a felkelésre. Tehát az értelem természetének szükségképpen testinek kell lennie, mivel a testi természetű fegyverek ütésétől kínlódik.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave