Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz 46–53220

(1) Továbbá, vannak lenyomatok, melyek a szilárd testekhez hasonló alakkal bírnak, finom szerkezetük tekintetében viszont nagyban különböznek a dolgoktól, melyek megjelennek. Nem lehetetlen ugyanis,221 hogy efféle leválások jöjjenek létre a dolgokat körülfogó térben, sem az, hogy megfelelő körülmények a görbületek és finom szerkezet kialakítására, sem pedig, hogy a kiáramlások megőrizzék azt az elrendezést és a mozgásnak azt a mintázatát, mellyel még a szilárd testekben rendelkeztek. Ezeket a lenyomatokat képmásoknak nevezzük. (2) [=11D] (3) Aztán meg semmilyen jelenség nem szolgáltat ellenbizonyítékot azzal szemben, hogy a képmások felülmúlhatatlanul finom szerkezetűek; ezért gyorsaságuk is felülmúlhatatlan, minden járat megfelelő méretű számukra, túl azon, hogy közülük határtalanul sok nem ütközik össze semmivel vagy csak kevés dologgal, míg sok, sőt határtalanul sok atom rögtön ütközik valamivel.222 (4) Ezenfelül [az ellen sincs bizonyíték,] hogy a képmások keletkezése olyan gyorsan megy végbe, mint a gondolat. Hiszen a testek felületéről történő áramlás folytonos – ezt nem teszi nyilvánvalóvá a méret csökkenése,223 a távozó részecskék feltöltődésének köszönhetően –, és hosszú ideig megőrzi az atomoknak a szilárd testben elfoglalt helyzetét és rendjét, még ha olykor elmosódottá válik is;224 és az alakzatok a körülfogó térben gyorsak, mivel nem kell őket mélységükben kitölteni; és másféle módjai is vannak még az efféle természetek létrejöttének. (5) Mert ezek közül semmi ellen nem szolgáltatnak ellenbizonyítékot az érzékelések, ha azt vizsgálja az ember, miként vonatkoztathatók a külső tárgyakból származó nyilvánvaló tapasztalatok ránk oly módon, hogy ezt az állapot közösségével is megtehessük. (6) Csakugyan úgy is kell tartanunk, hogy valaminek a külső tárgyakról történő beérkezésével látjuk és gondoljuk el az alakokat. (7) Mert a külső tárgyak nem pecsételnék be annyira hatékonyan saját színük és alakjuk természetét a köztünk és közöttük lévő levegőn keresztül,225 sem pedig úgy, hogy tőlünk sugarak vagy bármiféle áramlások hatolnak el hozzájuk,226 (8) mint ha a tárgyakról valamiféle velük megegyező színű és alakú lenyomatok érkeznek be hozzánk a látásunkhoz vagy gondolkodásunkhoz illeszkedő nagyságban,227 melyek gyors mozgással bírnak, és ebből az okból egységük és folytonosságuk létrehozza a benyomást, és fenntartja az állapot közösségét az alapul szolgáló tárgytól kezdve a belőle kiinduló, az atomoknak a szilárd test mélységében lejátszódó rezgéséből eredő egyenletes becsapódások révén. (9) És bármilyen benyomásra teszünk szert értelmünk vagy érzékszerveink valamely tárgyra irányításával, vonatkozzék e benyomás akár alakra, akár tulajdonságokra,228 az alak szilárd testhez tartozik, és a képmások sűrű egymásra következése vagy utóhatásuk révén keletkezik.229 (10) A hamisság és tévedés mindig a véleményben van, melyet mi adunk hozzá.230 (11) Mert nem létezne az álomban vagy az értelem és a többi megkülönböztető képesség ráirányításával létrejövő benyomások képmásszerű hasonlatossága a valóságosnak és igaznak mondott dolgokhoz, ha azok a dolgok, melyekre ráirányítjuk figyelmünket, nem volnának maguk is valamik. (12) És nem létezne tévedés, ha nem jönne létre bennünk egy másik mozgás is, mely hozzájuk kapcsolódik, ugyanakkor különbséggel bír tőlük.231 Ezen mozgás révén, ha nem tanúskodik mellette bizonyíték vagy ellenbizonyíték cáfolja, jön létre a hamisság, illetve az igazság, ha bizonyíték tanúskodik mellette vagy nem cáfolja ellenbizonyíték. (13) Ezt a tanítást alaposan meg kell értenünk, nehogy a nyilvánvaló benyomásokon alapuló kritériumokat eltöröljük, s nehogy a tévedés, melyet hasonló módon szilárdnak tekintünk, mindent összezavarjon. (14) Továbbá, a hallás is valamiféle légáramlatból keletkezik, mely a beszélőtől, hangot vagy zajt adótól vagy bármilyen módon hallási tapasztalatot okozó dologtól indul ki. Ez az áramlás hasonló szerkezetű anyagi részecskékre oszlik szét. (15) Ezek egyszersmind megőrzik egymással az állapot közösségét, és egy sajátos egységet, mely a kibocsátóig terjed, és többnyire az ennek megfelelő érzéki felismerést232 hozza létre, vagy ha nem ezt, akkor csupán a hozzánk képest külsőt mutatja meg. (16) Mert az állapot közössége nélkül, mely a kibocsátótól jut el hozzánk, nem jönne létre az efféle érzéki felismerés. (17) Nem szabad tehát úgy hinnünk, hogy a levegőt alakítja a kibocsátott beszédhang vagy más efféle dolgok – hiszen sok fogyatkozása lesz, mikor ezt a hatást szenvedi a beszédhangtól –, hanem a bennünk a hangadáskor keletkező erőhatás rögtön levegőszerű áramlást alkotó anyagrészecskék olyan kipréselődését hozza létre, amely bennünk a hallási tapasztalatot okozza. (18) Továbbá a szaglásról is úgy kell tartanunk, hogy a halláshoz hasonlóan semmiféle tapasztalatot nem hozna létre, ha nem volnának valamiféle anyagrészecskék, melyek a tárgytól indulnak ki, és méretüknél fogva alkalmasak arra, hogy ezt az érzékszervet mozgásba hozzák; némelyek közülük zavarosak és kellemetlenek, mások pedig nélkülöznek minden zavart és kellemesek.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave