Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 4.469–521245

(1) Nos, ha valaki úgy véli, hogy semmit sem lehet tudni, akkor azt sem tudja, hogy ezt lehet-e tudni – hiszen bevallja, hogy semmit sem tud. Nem fogom tehát ügyemet vitában védeni azzal szemben, aki maga állította magát fejjel a saját lába nyomába.246 (2) Mégis, megengedve, hogy ezt az egyet tudja,247 azt viszont megkérdezem: ha korábban semmi igazat nem látott a világban, akkor honnan tudja, hogy mit jelent a tudás, illetve a nem tudás? Mi volt az, ami létrehozta benne az igazra és a hamisra vonatkozó előzetes felfogást? Mi volt az, ami igazolta előtte, hogy a kétséges különbözik a bizonyostól? (3) Azt fogod találni, hogy az igaz előzetes felfogása az érzékekből származik, és hogy az érzékeket nem lehet megcáfolni. (4) Ugyanis valami ezeknél hitelt érdemlőbbet kellene találni, ami saját erejéből képes igazságokkal legyőzni a hamisságokat. De mit kellene hitelt érdemlőbbnek tartanunk az érzékelésnél? (5) Vajon az értelem, ha hamis érzékelésből származik, elég erős lesz ahhoz, hogy ellentmondjon az érzékeknek? Hiszen az értelem teljes egészében belőlük származik, ezért ha az érzékek nem igazak, akkor az ész is teljes egészében hamis lesz. (6) Vagy talán képes megcáfolni a szemet a fül, a fület a tapintás? Vagy a tapintás érzékét talán felülbírálja a száj ízlelése, rácáfol az orr vagy legyőzi a szem? Úgy gondolom, hogy nem ez a helyzet. Mert mindegyiknek külön képesség jutott osztályrészül és megvan a maga ereje, ezért külön-külön érzékelik azt, ami lágy, ami fagyos vagy forró, külön a tárgyak különféle színeit és mindazokat a tulajdonságokat, amelyek rendszeresen együtt járnak a színnel. Ugyanígy külön ereje van a száj ízlelésének, külön ismerjük fel a szagokat, külön a hangokat. Ezért szükségszerű, hogy az egyik érzék nem képes megcáfolni a másikat. (7) Továbbá ők maguk sem lesznek képesek felülbírálni önmagukat, mivel mindig egyformán megbízhatónak kell tartanunk őket. (8) Ennélfogva bármikor bármit is érzékelnek, az igaz. (9) Még ha az értelem nem képes is megmagyarázni, hogy az, ami közelről négyszögletes volt, miért látszik távolról kereknek, akkor is jobb, ha az ember esze gyengének bizonyul, téves magyarázatot adni a kétféle alakra, mint ha a nyilvánvaló dolgokat kiengedi a kezéből, így megsérti azt, ami elsődlegesen hitelt érdemlő, és fenekestül felforgatja az alapot, melyen életünk és üdvünk nyugszik. (10) Mert nem csupán az értelem dől romba teljes egészében, hanem azon nyomban maga az élet is összeomlik, ha nem mersz hinni az érzékeidnek, nem kerülöd a veszélyes helyeket és minden más effélét, ami kerülendő, s nem törekszel arra, ami ezekkel ellentétes. (11) Így hát úgy találod majd, hogy a szavak ama serege, melyet az érzékekkel szemben hadrendbe állítottak és felszereltek, teljes egészében hiábavaló. (12) Végül, akárcsak egy épületben, ha eleve rossz a mérőrúd, ha a derékszög csalóka módon eltér az egyenes iránytól, és ha a vízmérték valamelyik részén csak egy kicsit is pontatlan, akkor szükségképpen minden hibásan épül meg: a ház görbe, ferde, előre- meg hátrahajló, aránytalan lesz, olyannyira, hogy úgy látszik, némely részei össze akarnak dőlni, és össze is dőlnek, mert az egészet kezdettől veszélyeztetik a hamis mércék,248 ugyanígy a világra vonatkozó számadás szükségképpen fonáknak és hamisnak bizonyul előtted, ha az érzékek hamisságából indul ki.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave